Óvatos vitát láthattak tegnap azok, akik betértek a Népszabadság által szervezett, Mi lesz a gázzal? című vitára. A kerekasztalt körbeülő szakemberek és a piacon tevékenykedő cégek képviselői többnyire általánosságban válaszoltak a címben feltett kérdésre. A kérdőjelek mindjárt a beszélgetés első témájánál, vagyis a teljes piacnyitásnál felmerültek. Felsmann Balázs elmondta: a törvényhozást szorítja az idő, hiszen az EU előírásai szerint jövő év júliusától elvileg mindenki, tehát akár egy háztartási fogyasztó számára is meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy kilépjen a közüzemi gázellátás keretei közül, s attól vásároljon földgázt, akitől akar – praktikusan, aki olcsóbban adja. Az államtitkár szerint a valódi piac kialakítását nehezíti Magyarország egyoldalú függősége, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke szerint viszont a törvényi szabályozás sem igazán kedvez a kilépőknek. Szaniszló Mihály a legnagyobb problémát abban látja, hogy egyrészt keresztfinanszírozás jellemzi a piacot, vagyis a lakosság kedvezményes gázvásárlását részben az ipari fogyasztók fizetik, másrészt abban, hogy hazánkban méregdrágán érkezik a földgáz. Szerinte szeptember elsejétől a Gazprom 280-ról 300 dollárra emeli majd a hazánkba jutó földgáz árát ezer köbméterenként, holott jóval messzebbre is szállít ennél olcsóbban.
Mások, például Góczi István, a kazah és türkmén gázt importáló EMFESZ Kft. ügyvezető igazgatója szerint ez nem így van, mert az orosz gáznál 40–50 százalékkal drágább például az északi-tengeri, s így relatíve jó helyzetben vagyunk. A cégvezető ugyanakkor elmondta, van lehetőség az orosznál olcsóbb türkmén gáz beszerzésére – az EMFESZ is ezt teszi. A beszélgetésen szó esett a jövő legfontosabb infrastrukturális beruházásairól is. Lakatos Benjámin, a Mol Zrt. gázkereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója elmondta, hogy a társaság rövid távú, egy-három éves tervei szerint gázvezetékeket építenek Románia és Horvátország felé, részt vesznek a közép-ázsiai Nabucco-gázvezeték építésében, s a horvát INA cégben meglévő 25 százalékos tulajdonrészén keresztül a horvátországi cseppfolyósított földgáz lefejtő terminál kivitelezésében is érdekeltek.

Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros