Noha szükség volt a tíz évvel ezelőtt aláírt román–magyar alapszerződésre, a dokumentum nem tartalmazta azokat a kitételeket és megoldásokat, amelyekkel rendezni lehetett volna a román– magyar viszonyt, és nem szolgálta az erdélyi magyarság alapvető célkitűzéseit – jelentette ki Sepsiszentgyörgyön Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, aki szerint az RMDSZ az általa felsorolt indokok miatt nem szavazta meg annak idején az alapszerződést. Markó közölte, a dokumentum igen kevés fogódzót biztosított a magyar közösség célkitűzéseinek, főként a különböző autonómiaformák vagy az önálló magyar állami egyetem létrehozásának eléréséhez. Hozzátette: megszületésének annyiban mégis haszna volt, hogy megszűntek a viták a megállapodás körül, ezáltal segítve az RMDSZ-t céljai elérésében (a szövetség 1996-tól folyamatosan tagja a bukaresti kormánykoalíciónak – a szerk.), ám anélkül, hogy rendezte volna a nemzetiségek együttélésének alapvető kérdéseit. A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló egyezményt 1996. szeptember 16-án írta alá Temesváron Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő.
Eközben a volt román titkosszolgálat, a Securitate irattárát vizsgáló tanács döntése értelmében Frunda György RMDSZ-es szenátor nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet. A politikusról Lavinia Sandru ellenzéki képviselő azt állítja, politikai alku nyomán mosták tisztára az átvilágítók.
EP-jelentés a romaverésről. Mohácsi Viktória liberális és Lévai Katalin szocialista képviselő jelentést készít az Európai Parlament számára a szászrégeni romák ellen nemrég történt hatósági fellépés ügyében; a két képviselő minderről az erdélyi városban folytatott tegnapi terepszemléjén beszélt. Szeptember 7-én azután tűztek össze a karhatalmi erőkkel a helyi romák, hogy egyikük rátámadt egy régeni rendőrre; az összecsapás során 15 roma és a román rendőrség két tagja megsérült. (R. Sz.)
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
