Román akció a madárkór ellen

A román állat-egészségügyi hatóság szerint az ország jobban felkészült egy esetleges újabb madárinfluenza-járvány kezelésére, mint a korábbi két hullám idején. Miközben a romániai szakemberek a polgármestereket is tájékoztatják a vírus megjelenésekor szükséges intézkedésekről, Bukarest harmincmillió eurós világbanki támogatást kapott a kór elleni küzdelemre.

Miután a madárvész tavaly októberi megjelenése óta két hullámban pusztító járvány idején több százezer háziszárnyast semmisítettek meg, az állat-egészségügyi hatóság megelőző akcióval igyekszik elejét venni annak, hogy a kór harmadszorra is elterjedjen Romániában. Alina Monea szóvivő közölte: ha a vándormadarak őszi vonulása miatt ismét megjelenne a vírus az országban, az illetékesek sokkal szervezettebben lépnének fel ellene, mint korábban. A szakemberek elsősorban a helyi hatóságok felkészítésére törekszenek, ezért tíz megyében tartottak gyakorlatot, amelyen a vírus megjelenése utáni teendőket vázolták. Okulva a korábbi esetekből, amikor a helyi hatóságok nem mindig mutattak rugalmasságot például karantén elrendelésekor, az állatorvosokon kívül különös figyelmet fordítanak a polgármesterek kiképzésére is. Emellett a hatóságok folyamatosan ellenőrzik, hogy a legeldugottabb településen is betartsák az állatok szállítására, a szárnyasokkal való kereskedésre vonatkozó előírásokat. A madárvész megjelenése esetén nem feltétlenül helyeznek vesztegzár alá egy egész falut, ha csupán annak jól elszigetelhető részén bukkan fel a vírus.
Az elmúlt időszakban a megyei laboratóriumok több mint 24 ezer, vadmadárból és háziszárnyasból vett mintát ellenőriztek, de egyetlen esetben sem mutatták ki a H5-ös vírustörzset. A madárvész elleni fellépésre a Világbank a napokban 29,6 millió eurós hitelt szavazott meg Romániának, az Egyesült Államok pedig kétezer munkaruhát ajándékozott, amely védelmet nyújt a fertőzött övezetben dolgozóknak.
Szakértők szerint nem feltétlenül ősszel fenyeget a kór újbóli megjelenésének veszélye. Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus a kolozsvári Krónika napilapnak elmondta: a madarak vándorlása egész évben folyamatos, eltérő fajok más-más időben vonulnak, ezért nincs olyan időszaka az évnek, amikor ne lennének úton madarak. Szabó kizártnak tartja, hogy májusban természetes úton fertőződött volna a romániai tenyésztett baromfiállomány, szerinte feltehetőleg emberi „közreműködéssel” jutott a feketehalmi tyúkfarmra a madárinfluenza. Emlékezetes: akkoriban a román titkosszolgálatok azt állították, hogy Magyarországról származó baromfiszállítmánynyal került az erdélyi Brassó megyébe a vírus, a diplomáciai vihart kavart feltételezés azonban kacsának bizonyult, a baromfitelepek tulajdonosai ellen pedig bűnvádi eljárás folyik.