Sára testvér boldog vértanúsága

Kétes dicsőségű nyári „parádék” után a maga nemében egyedülálló rendezvény lesz holnap délelőtt Budapesten. A Szent István-bazilika előtti téren szentmisén hirdetik ki azt a pápai dekrétumot, amely kinyilvánítja egy 1944-ben vértanúvá lett magyar nő boldoggá avatását. Salkaházi Sára az üldözött zsidókért akkoriban minden kockázatot vállaló Szociális Testvérek Társaságának egyik vezetője volt; életfelajánlása beteljesedett.

Joó István
2006. 09. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezekben a napokban az ország egy meggyilkolt női szerzetes Salkaházi Sára nevével és történetével ismerkedik. Az újságíróként is ismert Salkaházi Sára neve magyarosítottan is furcsán cseng; a Schalkházok német eredetű kassai polgárok voltak. Mindez azért érdekes, mert a korábbi hazai női szentek, boldogok között nem találunk polgári értelmiségieket; általában főnemesi, sőt királyi sarjak voltak. Sára testvért 1944. december 27-én este lőtte a Dunába egy nyilas különítmény. A német megszállás után a Szociális Testvérek Társasága nevű, 1923-ban magyar által alapított szerzetesrend – ahogy más szerzetesi közösségek is, például a domonkosok – saját épületeiben bújtatta el az üldözött zsidókat. Sára testvér akkoriban a rend két intézményét is vezette; az egyikben negyven, a másikban négy zsidó származású polgárt rejtegettek a nővérek. Az utóbbiból lett – egy feljelentés következtében – a tragédia. Salkaházi elkerülhette volna, hogy elhurcolják, ugyanis nem tartózkodott Bokréta utcai munkásnőotthonukban, mikor a nyilas keretlegények ott megjelentek, és megtalálták az elbújtatottakat. Később látta az ajtó előtt strázsáló nyilas őrt, mégis hazatért, fölfedte a nácik előtt: ő az otthon vezetője. Boldoggá avatásában nem kis szerepet játszott, hogy valaha nemcsak szerzetesi fogadalmat tett, hanem – 1943 szeptemberében – életfelajánlást is. Lényege az volt, hogy ha drámai helyzet következne be, amely a szociális testvéreket is fenyegeti, akkor kizárólag őt érjék csapások – kínzás, halál –; rendtársait ne! Isten meghallgatta életfelajánlását. Csak őt hurcolták el, kínozták meg és mészárolták le elrettentésül, más szociális testvérnek nem esett bántódása a mentőmunkáért.
Nem lehet ugyanakkor elhallgatni, hogy a szerzetesrendek 1950-beli feloszlatása után „Krisztus jegyeseinek” üldözése került sorra, azoké, akik előzőleg szélesre tárták kapuikat a fasizmus üldözöttjei előtt. Éppen az egyházüldözés miatt nem tudta az emigrációba és hazai inkognitóba kényszerült Szociális Testvérek Társasága korábban elindítani mártír rendtársuk boldoggá avatási eljárását. Ez csak a rendszerváltozás után hat évvel történhetett meg.
XVI. Benedek idén áprilisban írta alá a boldoggá nyilvánító pápai dekrétumot. A boldoggá avatás mindig egy-egy helyi katolikus egyház – jelen esetben az esztergom–budapesti érsekség, illetve a Magyar Katolikus Egyház – hívei számára teszi lehetővé az illető hithős liturgikus tiszteletét. (A szentté avatás pedig az egész világ katolikussága számára engedélyezi ugyanezt.) Mivel Sára testvér teste sohasem került elő, a katolikus boldog- és szenttisztelet jellemző kelléke, a csontereklye helyett az ő esetében úgymond másodlagos ereklyét létesített az egyház. A megtalált, egykor derekán viselt vezeklőövének (cilicium) egy darabja szolgál majd úgynevezett másodlagos ereklyéül.
Ismeretes, hogy a kanonizált szentek fogalma és vallásos tisztelete a protestáns keresztyének világából hiányzik. Mégis mondható, hogy a protestáns, illetve a nem hívő lakosok számára is üzenete van Salkaházi Sára boldoggá avatásának. Erdő Péter bíboros, érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke – aki a vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisét celebrálja – többek között elmondta: „Állásfoglalás ez a katolikus egyház részéről, hogy mi volt azokban a drámai időkben a helyes magatartás; egyben iránymutatás, hogy konfliktushelyzetekben és a mindennapokban nekünk is azt kell keresni: mi Jézus Krisztus akarata életünk alakítását illetően.”
Salkaházi tetteit a zsidóság is nagyra becsüli. Halála után a Jad Vasem jeruzsálemi emlékhatóság gondoskodott neve izraeli fennmaradásáról a Világ Igazai fasorban. Most Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi vállalta, hogy ő is méltassa a keresztény mártírt a szentmise zárókönyörgéseit követően.
A Szent István téri esemény azért is történelmi léptékű, mert utoljára – 1083-ban – első királyunkat, Istvánt avatták itthon szentté. A többi magyar szentet és boldogot mind Rómában hirdették ki, ám XVI. Benedek pápa utóbb engedélyezte ilyen dekrétumainak helyi ünnepélyes felolvasását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.