Az esélyek annyiban kiegyensúlyozottak, hogy mind a négy csoportban hat csapat szerepel és kettő jut tovább. Csakhogy míg a G ágon mindössze két Euroliga-mércével mérhető gárda található (a Vasas mellett a házigazda olasz Brescia), és az F-en is csak „kettő és fél” (a montenegrói Jadran Herceg Novi, a spanyol CN Barcelona és talán a görög Panioniosz), addig az E-n négy (az Eger, az olasz Posillipo, az orosz Kazany és a spanyol Sabadell), a H-n pedig egyenesen öt (a német Spandau, a horvát Mladost Zagreb, a montenegrói Kotor, a görög Olympiakosz és az orosz Dinamo Moszkva).
Az Eger, ha már áldatlan sorsolást kapott, legalább igyekszik élni a rendezés előnyeivel, és ennek az a módja, hogy céljainak megfelelően alakította ki a mérkőzések rendjét. Szombat délelőtt például a svájci Lugano ellen tulajdonképpen „fürdés, gyúráson” vesz részt, 13 órától viszont egymásnak ereszti a Posillipót és a Kazanyt, hogy 19 órától a remélhetőleg megpuhított oroszokkal meccseljen. Szombat késő estére aztán Posillipo–Sabadell mérkőzést iktat be, majd vasárnap, olasz időszámítás szerint „hajnali” tízkor találkozik a nápolyiakkal. E szabályok kínálta esélynövelés tipikusan Gerendásra vall, és ő nem is tagadja, hogy helyes a megérzésünk. „Valóban, a menetrend abszolút az én művem. Egyrészt abból indultam ki, hogy az oroszok rutinosak, de idősebbek, és egy napra két komoly meccs talán sok lesz nekik. Másrészt pedig abból, hogy magam is hat évet játszottam a Posillipóban, és tudom, az olaszok mennyire utálják a délelőtti mérkőzéseket. Ha lehet, akkor menekülnek tőlük, hát most ezt nem tehetik meg. Legalább ennyivel kedveskedtem egykori csapatomnak. De mindent meg is kell tennünk, mert a csoportunkra azt kell mondanom, nem normális. És az Eger sajnos most már hagyományosan ilyen balszerencsés a sorsoláskor.”
Jó hír viszont, hogy a ma kezdődő kvalifikációs sorozatra tovább erősödik a gárda. Méghozzá éppen Gerendással, aki a nemzetközi mérkőzéseken gyakorolhatja a hivatását. Amikor tegnap felvetettük neki, hogy vele talán a szombati MK-elődöntőben sem engedték volna el a játékosai 7-2-re a Vasast, ő az ilyenkor kötelező választ adta: „Ez utólag már nem derül ki. Az viszont tény, amikor én meccseltem, akkor is előfordult, hogy elhúzott tőlünk az ellenfél. Elsősorban nem is ezért élem meg nehezen az eltiltásomat, hanem mert épp a munkám lényegét nem végezhetem el, ráadásul ez még így lesz hónapokig. Úgyhogy ezért is várom az Euroligát, bár bevallom, a kihagyás miatt izgulok picit. Hiszen az edzőknek is szükségük van felkészülési találkozókra.”
Ha úgy tetszik, a mai napra azért jut egy ilyen, mert a lengyel Lódz elleni nyitány nehezen tekinthető tétmérkőzésnek. Mint ahogy a Vasas öt bresciai összecsapásából négy is a „kötelező” kategória. Ha mindkét magyar egylet továbbjut, a kiemelt Honvéddal együtt hárman lehetnek a tizenhatos főtáblán, ami eddig olasz sajátosság volt.
A LEN-kupában az első selejtező indul a Szegeddel és az Újpesttel. A csoportokból az első négy lép tovább; a rendező Szeged esetében csupán az a kérdés, első lesz vagy második, az Újpest negyediknél előrébb csak bravúr árán végezhet, hátrébb viszont – „hála” egy török és egy brit játszótársnak – szinte sehogy sem.

Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert