Szurkol

A N Y A N Y E L V

Szurkolásból nem volt hiány az utóbbi hetekben. Meg is kérdezték tőlem, honnan ered az, hogy szurkol. Szurokkal beken? Nézve a kifestett és beöltözött szurkolókat, alkalmanként a „sárdobálásnak” nevezhető bekiabálásokat, talán nem is távoli ez az asszociáció. Angolul tanuló ismerősöm megkérdezte: a szurkol nem angol eredetű szó? Vajon nem a circle (kör, sőt kör alakú pálya!) szóval van összefüggésben? Vagyis, aki szurkol, az bekiabál a körbe? A hangtani hasonlóság valóban fennáll (a jelentéstani nem, mert az angol a szurkolást így fejezi ki: be a fan, cheer a team, root for one’s; a szurkoló pedig a magyarban is olykor használatos fan, valamint a rooter vagy plugger). Szó sincs itt körről, körön kívüli bekiabálásról – angol átvételről. A fölvetés persze alapvetően nem rossz, hiszen igen sok sportnyelvi szavunk jött és jön az angolból.
De akkor honnét jön a magyar szurkoló? (Újpestről, Ferencvárosból, Szombathelyről és Székesfehérvárról, de ezt most hagyjuk…)
Akármennyire hihetetlen, szurkol igénk a szurok főnév „szurk” változatából keletkezett. Eredeti jelentése: szurokkal beken. Ma ezt a jelentést nem használjuk, hiszen ki keneget ma szurokkal és mit? A XIX. század közepén már megjelent a szurkolnak az elvont „szorong”, a század második felében pedig „játékért szorong, izgul” jelentése. Miért? A magyarázat a test pszichikai és fizikai működésének megfigyelésén alapul. Aki szorong, annak gyakran izzad a tenyere, egymáshoz szorított keze összeragad (mintha szurokkal kenték volna be őket). Aki izgul (például egy focimeccsen), az ugyancsak produkálhat hasonló tüneteket. Egy alapos megfigyelő a szurokkal való bekenegetést hasonlította a tenyérizzadáshoz.
Az 1930-as évekbeli sportnyelvújításig a szurkol helyett gyakrabban használták a német drukkol igét. Persze ma is használják. A német „drucken” azt jelenti: „nyom”, a drücken pedig „nyom, szorít, nyomaszt”. A drukkolnak is van „fél, szorong, izgul” (drukkol a vizsgán, vizsgadrukk) és persze „szorít, szurkol” jelentése. Tehát a német szó jelentésfejlődésének is megvan a pszichikai motivációja. A „nyomás alatt van”, „valami nyomasztja” jelentésből fejlődött a „szorít, szurkol” jelentése.
A mai szurkol, szurkoló, szurkolás tehát egy finnugor korig visszavezethető szavunkból, a szurokból keletkezett folyamatosan bővülő, a korhoz igazodó jelentésfejlődéssel. Hogy egyes szurkolók mai viselkedése sokban emlékeztet a szurokra vagy a szurokkal való dobálózásra, véletlen egybeesés.