Akinek eddig nem lett volna tele reklámküldemények garmadájával a postaládája, az nyugodtan számíthat erre, amennyiben eleget tesz a Magyar Posta Zrt. legutóbbi felhívásának, és visszaküldi a háztartásokba eljuttatott dokumentumot. A posta adatszerzés céljából ugyanis olyan részletes kérdőívet juttatott el a lakossághoz kiterjedt hálózatán keresztül, amelyben magánjellegű kérdések is szerepelnek, és a fogyasztási szokások részleteire is kíváncsiak. A válaszokért cserébe nyereménnyel kecsegteti a posta ügyfeleit, sőt még egy kapucsínószettel is megajándékozza a leggyorsabb ezer ügyfelet az állami cég.
*
A posta azonkívül, hogy részletes tájékoztatást kér fogyasztási, vásárlási, autózási, szabadidőt kitöltő szokásainkról, eleddig szokatlan módon magánjellegű kérdéseket is feltesz, például a családi állapotra vonatkozóan. Indokolásként a posta azt is közli: az adatkezelés célja, hogy a megadott információk alapján folyamatosan tájékoztassák az ügyfelet saját, illetve partnereik üzleti ajánlatairól, akcióiról. Többek között arra vár választ az ország polgáraitól a cég, hogy mekkora az adott háztartás nettó havi jövedelme, milyen méretű az ügyfél jelenlegi otthonának alapterülete, valamint annak az új otthonnak a nagysága, amelyet két éven belül vásárolna meg a kérdőív kitöltője. De a posta arra is kíváncsi, hogy milyen területen dolgozunk, ezenkívül rákérdeznek a családban, illetve a háztartásban élők születési évére és nemére is. A mobiltelefonunk márkája és típusa után már az sem meglepő, hogy érdeklődnek a háznál tartott állatokról, illetve azok táplálásáról is. A fogyasztói szokások szinte minden területére rákérdez a posta kérdőíve, választ kérnek a háztartások havi kiadásairól, ezzel összefüggésben még arra is kíváncsi a cég, hogy az ügyfél mely áruházlánc üzleteit részesíti előnyben.
– A Magyar Posta Zrt. célja ezzel az akcióval az, hogy egy úgynevezett életmód-adatbázist építsen – közölte lapunkkal Tomecskó Tamás, a cég szóvivője. Elmondása szerint a posta az ilyen típusú marketingtevékenységben üzleti lehetőséget lát, ráadásul a reklámlevelek forgalmának bővülésével emelkednek a bevételei is. Közölte: személyes adatokat – azaz nevet, címet – harmadik félnek nem adnak ki.
– Az adatbázis létrehozása érdekében a Magyar Posta 100 millió forintos beruházást hajtott végre, amely a cég tervei szerint két éven belül térül meg. A kérdőíveken szereplő adatbázisok forgalmazásával tehát évente 50 millió forint lehet az állami cég bevétele. A Magyar Posta kérdőívének a sikere azon múlik, mennyire sikerül legyőzniük a magyar háztartások eredendő bizalmatlanságát az adatkérésekkel és a kéretlen reklámlevelekkel szemben – mondta el lapunk kérdésére Csánk László, a Direkt Marketingszövetség főtitkára. A szakember szerint a kelet-európai polgárok jóval szkeptikusabbak a reklámlevelekkel szemben, mint amerikai vagy nyugat-európai társaik. Ennek történelmi okai vannak. A rendszerváltás előtt az ismeretlen feladótól érkezett küldemény általában félelmet keltett, míg a rendszerváltás utáni évek vadkapitalizmusa idején olyan cégek is megjelentek, amelyek nem éppen a legtisztességesebb eszközökkel dolgoztak, rontva ezzel az ágazat hírnevét.
Mivel a klasszikusnak tekinthető reklámeszközök – mint a köztéri hirdetések, a tévéreklámok – akkora úgynevezett „reklámzajt” csinálnak, hogy abban hasonló eszközökkel nehéz érvényesülni, megnőtt a piacon a célzott reklámok szerepe. Az Amerikai Egyesült Államokban már a reklámkiadások több mint felét ezen a területen realizálják, ez Nyugat-Európában is eléri a 20–40 százalékos mértéket. Hazánkban a házhoz küldött reklámlevelek – azaz a direkt marketing (DM) – piaci aránya alig éri el a 15 százalékot, éppen ezért jelentős fejlődés jósolható ezen a területen. A Direkt Marketingszövetség és a Szonda Ipsos közelmúltban végzett közös kutatásában megállapították, hogy a direkt marketing éves szinten 28,7 milliárd forintos piac hazánkban. A DM keretében éves szinten mintegy 244 millió címzett és 1,9 milliárd címzetlen küldeményt, valamint 34 millió e-mailt juttatnak el az emberekhez, 11 millió feletti telefonhívást és egymillió mobilüzenetet bonyolítanak le. Ezek összesen 276 milliárd forint értékű vásárlást generáltak az elmúlt tizenkét hónapban. A reklámlevelek teljes piaci forgalmának több mint felét adja az autóipar és a nyomdai-kiadói szektor.
origo.hu
Óriási bajban a baloldali pártok, mindent elkövetnek, hogy átverjék a választókat
