Újabb atomerőmű kellene?

Harminckét éve még harminc évre tervezték a Barátság vezetéket, vagyis középtávon már nem csak az esetleges orosz–fehérorosz üzleti vita miatt lehet bizonytalan a szállítás ezen a csatornán. Az olajstop miatti ijedséggel párhuzamosan kiújult a vita Közép-Európában és hazánkban is az atomerőművek szerepéről.

Tegnap reggel óta folyamatosan érkezik az orosz olaj Magyarországra. A Barátság vezeték teljes csúcskapacitással működik, óránként 1100 tonna olaj érkezik rajta – jelentette ki a távirati irodának Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója. A Mol finomítója már nem használja a stratégiai készleteket, amiből szerda délután három órától csütörtökön reggel nyolcig több mint 10 ezer tonna olaj fogyott. A Mol megkezdte saját technikai készletének visszatöltését is: ebből két napig használtak fel mintegy 34 ezer tonna olajat. Ferencz I. Szabolcs kifejtette: mihelyst megbizonyosodnak az olajszállítás folyamatosságáról, a készletező szövetséggel egyeztetve megkezdik pótolni a stratégiai készletet, amire a törvény szerint egyébként hat hónapja van a Molnak. A pótlás minden valószínűség szerint még januárban megtörténik.
Bár a Barátság vezetéken ismét folyamatosan érkezik olaj hazánkba is, sokan gondolkodnak el azon, hogy mivel lehetne részben helyettesíteni a fontos szállítási csatornát. Ennek többek között az az oka, hogy az elmúlt évtizedben több baleset borzolta a kedélyeket. A vezetéket harminckét éve legfeljebb harminc évre tervezték. A kiszolgált eszközt fel kellene újítani. A napokban lejátszódott olajkrízis egyik olvasata éppen az lehet, hogy ezt Moszkva is felismerte, és most így gyakorol nyomást saját vállalataira a kockázatok elkerülése érdekében. A Mol ezzel kapcsolatos kérdéseinkre egyébként közölte: a Barátság vezeték kifogástalan műszaki állapotban van.
Térségünk függősége az orosz olajtól és földgáztól Németországban is vitákat váltott ki. Angela Merkel német kancellár például azt vetette fel, hogy mégsem kellene megszabadulnia az országnak az atomenergiától. Ezzel kivívta a baloldal és a zöldek kritikáját, akik szerint inkább a bioenergia fejlesztésével kellene kivágniuk magukat a bajból. De máshol is gondolkoznak az atomenergia-felhasználás erősítésén. Georgi Parvanov bolgár államfő például azzal fordult az Európai Unióhoz, hogy járuljon hozzá a Bulgária uniós belépésével egyidejűleg leállított kozloduji atomreaktorok újraindításához. Az olajszállítás körüli bizonytalanság mindenképpen jó alkalom lehet az atomlobbi számára a térnyerésre.
Az évről évre jelentkező energiaszállítási zavarok felvetik egy új atomerőmű megépítésének szükségességét Magyarországon – tette közzé több gazdasági hírportál is Aszódi Attilának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete igazgatójának a kormány számára készített szakvéleményét, aki szerint az energiaellátás biztonságának fokozásához a jövőben jobban kell támaszkodni a nukleáris energiára. A nukleáris energia előnyeiről szólva a szakember közölte: az atomerőművek működéséhez szükséges uránüzemanyag politikai szempontból stabilabb országokból szerezhető be, mint a szénhidrogén tüzelőanyagok. Az igazgató a lehetséges üzemanyag-exportőr országok között említette Oroszországon kívül Franciaországot, Angliát, az Amerikai Egyesült Államokat. A mintegy 1900 megawatt kapacitású paksi atomerőműhöz hasonló teljesítményű, 1600-1750 megawatt kapacitású új atomerőművet a legfrissebb nemzetközi tapasztalatok szerint hárommilliárd euróból lehetne megépíteni.