A függetlenségért minden erejével küzdő Vetvendosja csoport nagyszabású tüntetést szervezett tegnapra a „fővárosi” Szkander bég-szoborhoz, a megmozdulást azonban az utolsó pillanatban lefújták, megelőzendő, hogy megismétlődjenek a tíz nappal ezelőtti, halálos áldozatokat is követelő összecsapások. Igaz, mint egyik aktivistájuk, Zgjimi a szervezet központi irodájában meséli, legutóbb sem szimpatizánsaik provokálták ki az erőszakot, hanem a rendőrség lépett fel agresszíven velük szemben. Mint mondja, a bécsi fejlemények ismeretében március 3-ra újra az utcára szólítják az embereket.
Másként látja a helyzetet az UNMIK, vagyis az ENSZ koszovói missziójának szóvivője. Az indiai származású Neera Singh szerint szubjektív kérdés, ki szereti, s ki nem azt, amit tesznek, az eredmények azonban magukért beszélnek. Mint kifejti, a helyi szervezetek megerősödtek, a biztonsági helyzet javult, a városok szépen fejlődnek. Az ENSZ-járművek három nappal ezelőtti felrobbantását a férfi elszigetelt eseteknek nevezi, amelyek bárhol a világon előfordulhattak volna. Úgy véli, a tüntetések eldurvulásáért is néhány fős csoportokat terhel a felelősség, akiket jórészt elő is állítottak a hatóságok.
S hogy mi a helyiek véleménye az ENSZ-ről? Erről az árulkodik a legjobban, hogy a kukákra városzszerte felfestették: UNMIK.
Ennél persze sokkal kifinomultabban fejti ki a véleményét Koszovó egyik legismertebb írója, aki egyetemi dolgozószobájában fogad bennünket. Agim Vinca optimista a jövőt illetően, de mint mondja, ez nem jelent naivitást. Vagyis tisztában van azzal, hogy a függetlenség nem oldja meg például rögvest a gazdasági problémákat, mégis ez az egyetlen út, amelyen hazája elindulhat. „Koszovó olyan ország akar lenni, amelyik jóban van szomszédaival, s önmaga dönthet saját dolgai felett úgy, mint például Magyarország. Eleget szenvedtünk már mások miatt” – fogalmaz a profeszszor, aki annak is örül, hogy tanítványai ezután – mint egy önálló ország állampolgárai – könnyebben fedezhetik fel a világot. Attól pedig nem tart, hogy az elvándorló fiatalok idővel ne térnének vissza Koszovóba.
Sziranival már az épület előtt beszélgetünk. A férfi a megosztott Mitrovicából érkezett, egy civil szervezet munkatársaként dolgozik Pristinában. Azt meséli, semmilyen kapcsolatuk sincs a város másik felében élőkkel, s egyelőre nem is sejti, hogyan oldják majd meg ezt a problémát. „Az amerikaiak, az oroszok meg a többi nagyhatalom vitázhat rólunk Bécsben amennyit akar, de az albánok és a szerbek sosem fognak szót érteni egymással” – vázolja fel nem túl biztató jövőképét az önállósodó Koszovóról.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség