P. L.
Spanyolországban a közelmúltban két értékes történelmi munka született a magyar forradalomról: María Dolores Ferrerónak, a huelvai egyetem tanárának műve 2002-ben jelent meg az egyetem kiadásában, Ricardo Martín de la Guardia, Guillermo A. Sanchez Pérez és Szilágyi István közös munkája pedig Madridban 2006-ban. Szerzőik is részt vettek tavaly az évforduló alkalmából a Szegedi Tudományegyetem hispanisztika tanszéke által rendezett tanácskozáson, amelynek anyagát gazdag tartalmú tanulmánykötetben jelentette meg máris Anderle Ádám tanszékvezető egyetemi tanár.
A könyv lényegét is ő foglalta össze bevezető tanulmányában, amelynek címe azonos a kötetével: A magyar forradalom és a hispán világ. Spanyolországon kívül tehát Latin-Amerika tartozik ide, amely ötvenhat után mintegy négyezer magyart fogadott be. A korábbi emigránsokkal együtt a magyarok száma Brazíliában 50–70, Argentínában 25–40 ezerre tehető. Több ezer magyar él Chilében, Uruguayban, Mexikóban, Venezuelában, Kubában; több száz Peruban, Bolíviában, Kolumbiában, s ha kevesebben is, de akadnak Ecuadorban, Paraguayban, Puerto Ricóban, Dominikán is.
Sajátosan alakult a magyar forradalom visszhangja attól függően, hogy egy-egy dél-amerikai országban diktatúra volt-e. A diktátorok szovjetellenes indulatból támogatták; ebben nem sok örömünk telhetett, hiszen minket is rossz hírbe keverhettek. Jellemző, hogy amikor Kéthly Annát Bécsben arra kérték, vegye föl a kapcsolatot Batista kubai diktátor nagykövetével, aki az ENSZ-ben kiállt a magyar ügy mellett, a forradalmi kormány egyetlen külföldön rekedt hiteles képviselője elzárkózott ettől.
Annál megbecsülendőbb az a támogatás, amelyet a dél-amerikai közvéleménynek a nemzeti függetlenség, önrendelkezés és demokrácia kivívásáért küzdő része nyújtott hazánknak. Ilyen volt például Salvador Allende nyilatkozata a chilei szenátusban, s ilyen a spanyol köztársasági emigráció párizsi kiállása. Ennek külön érdekessége, hogy a szegedi egyetem tanárainak november 3-i fölhívására válaszul született.
A tanulmánykötet sok értékes részlettel gazdagítja eddigi ismereteinket a magyar forradalom nemzetközi jelentőségéről. Egy-egy előadás tárgyalta forradalmunk eseményeinek és elvi tanulságainak argentínai, asztúriai, brazíliai, dominikai, mexikói, perui, venezuelai visszhangját.
(A magyar forradalom és a hispán világ, 1956. Szerkesztette Anderle Ádám. Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, hispanisztika tanszék, Szeged, 2007. Ármegjelölés nélkül)
origo.hu
Kislányokat zaklatott az interneten egy pedofil Budakeszin
