A négy esélyes induló

A törtető. Nicolas Sarkozy, a jobboldali kormánypárt jelöltje, gyerekkora óta az elnöki székről álmodik. Roppant ambiciózus és céltudatos, ráadásul jó politikus is, aki képes arra, hogy az elnöki posztot betöltse. Mindemellett törekvő viselkedése olykor már erőszakosságba torkollik, ami miatt a franciák egy része „veszélyesnek” tartja az 52 éves politikust. Programjában kritizálja a közelmúlt politikai intézkedéseit és meg akarja reformálni az országot. A munka fontosságát hangsúlyozza a vásárlóerő növelésében: szerinte a 35 órás munkahéttel szemben meg kell adni a lehetőséget, hogy aki többet akar keresni, az többet dolgozhasson. Egy erős állam híve és gazdasági céljai közé tartozik a teljes foglalkoztatottság elérése. Vezérelvei a munkán túl a „tekintély, az őszinteség, a testvériség”, és vissza akarja adni Franciaország „nagyságát”. Egy egyszerűsített európai alkotmány elkötelezettje és ellenzi Törökország belépését az EU-ba. A bevándorlást meg akarja fékezni úgy, hogy éves kvótát állítana fel, mely meghatározná, hogy hányan telepedhetnek le az országban.

A mosolygós. Az 53 éves Ségolene Royal azért lett a Szocialista Párt jelöltje, mert ő tűnt egyedül képesnek arra, hogy Sarkozy ellenében elnyerje az elnöki széket. Azonban a kampány első felében elkövetett hibák, valamint az állandó ok nélküli mosoly sok franciában kétséget szült azzal kapcsolatban, hogy Royalnak megvan-e a képessége ahhoz, hogy az ország elnöke legyen. Programja hatezer, állampolgárok között lezajló vitából született, emiatt közös munkaként tartják nyilván. Célja, hogy Franciaország „ismét megtalálja a büszkeséget és a testvériséget”. A vásárlóerő növelése érdekében fel akarja emelni az alacsony nyugdíjakat és a minimálbért. Mindenkinek munkát akar biztosítani, csak azokat a vállalatokat támogatja, akik kötelezik magukat arra, hogy nem bocsátanak el munkaerőt. Az EU protekcionista jellegét akarja erősíteni, és az alkotmányt – újratárgyalása után – ismét népszavazásra kívánja bocsátani. Vissza akarja állítani a Sarkozy által eltörölt bevándorlási törvényt, mely legalizálta a tíz éve az országban tartózkodó illegális bevándorlókat.

A vidéki. A paraszti családból származó Francois Bayrounak hat gyereke van és máig rajong a vidékért. Nincsenek meg az emberei ahhoz, hogy egy megfelelő csapatot összehozzon az ország irányítására, ezért ha megválasztják, akkor a „két táborból jövő szakavatott személyeket” fogja együtt dolgozásra bírni. Az állam és a vállalati szféra kapcsolatát át kívánja alakítani, hogy az előbbi szerepe a vállalatok segítése legyen. A munkahelyek számának növelése érdekében minden vállalat két határozatlan idejű munkaszerződést köthetne úgy, hogy két évig mentesülne szinte az összes járulék fizetése alól. Nemzetközi szinten kiállna a mezőgazdaságért, és határozottan képviselné Franciaország érdekeit 2008-ban a közös mezőgazdaságról folyó tárgyalások során az EU-ban. Új, rövid európai alkotmányt szeretne, melyről ismét népszavazást tartanának. Egy, az ország érdekeit szem előtt tartó bevándorlási politikát támogat, és egyenként megvizsgálná az illegálisan Franciaországban tartózkodók helyzetét egy esetleges legalizálás érdekében.

A veterán. A szélsőjobboldali, 78 éves Jean-Marie Le Pen hatodszor indul az elnöki posztért. 2002-ben az egész ország, bal- és jobboldal összefogott ellene, amikor bekerült az elnökválasztás második fordulójába. Nyerésre ezúttal sincs semmi esélye. Célját akkor érné el, ha ismét bekerülne a második fordulóba. Azon szavazók adják rá voksukat, akik elhiszik, hogy a bevándorlók a forrásai minden rossznak: miattuk magas a munkanélküliség és miattuk nem biztonságos az ország. Azon túl, hogy le akarja szereltetni a radarokat az autópályákról és a megengedett sebességet 150km/h-ra akarja emelni, javaslatainak nagy része a bevándorlásról szól. Teljes mértékben bezárná az ország kapuit a bevándorlók előtt, és hazájukba való visszatérésre akarja késztetni a már Franciaországban tartózkodó külföldieket úgy, hogy megvonja tőlük az állami segélyeket. Szerinte ezután maguktól haza fognak menni. Ki akar lépni az eurózónából és a schengeni egyezményből azért, hogy a többi európai országban legalizált bevándorló ne tudjon Franciaországba menni.