Fekete esztendő volt 1944

Tegnap délután, a budapesti Élet menete elnevezésű fáklyás felvonulás előtt megemlékezést tartottak a Terror Háza Múzeumnál abból az alkalomból, hogy ma 63 éve állították fel az első hazai gettót. A rendezvényen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Deutsch-Für Tamás kabinetfőnök, Hiller István oktatási miniszter, Kis-Rigó László katolikus, Bölcskei Gusztáv református és Fabiny Tamás evangélikus püspök, valamint Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök is. Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója beszédében megállapította: 1944-ben fekete volt a tavasz, a nyár, az ősz és a tél is, hiszen megtörtént az, aminek nem lett volna szabad: pusztán származásuk miatt arra ítélték honfitársaink egy részét, hogy a magyarság többségétől elkülönülten, a nácik által az európai zsidók számára kitalált, cinikusan végleges megoldásnak nevezett gyilkos politika áldozataivá váljanak. Rámutatott, ami a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség, nincs magyarázat. A múzeumigazgató-történész kifejezte reményét, hogy a közös emlékezés újra egybeforrasztja az erőszakkal szétvert közösségeket, amiből összeáll a nemzet, „a mi hazánk”.
Szili Katalin házelnök elsőként arra hívta fel a több száz megjelent emlékezőt: állítsanak mementót azoknak, akik életük árán nemet mondtak az iparszerű emberirtás rendszerére. Felhívta a figyelmet: kontinensünkön „akár egy vírus, ismét felütötte fejét az antiszemitizmus, az etnikai intolerancia”. Ezek szerinte veszélyeztetik a jogállamiság értékeit. Balog Zoltán református teológus, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke az Újszövetséget idézve – „örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal” – megkérdezte hallgatóságától, képesek vagyunk-e erre. Képesek vagyunk-e együtt gyászolni az áldozatokat, zsidókat, svábokat, cigányokat és magyarokat? Mélyen elítélte honfitársaink származási alapon való megkülönböztetését, szabadságkorlátozását és megsemmisítését. „Amikor a holokauszt áldozatait gyászoljuk, akkor az egy vérből teremtett emberiség áldozatait gyászoljuk, a nemzet szívén ejtett sebet.” Balog Zoltán abban határozta meg a Fidesz-kormány által bevezetett holokausztnap értelmét, hogy eljussunk az áldozatokkal való együttérzésig. Az emberi jogi bizottság elnökének emlékezetes felvetése volt: „Akik ma Magyarországra, a magyarokra az antiszemitizmus bélyegét ütik, milyen szándékkal teszik ezt? Tényleg a gyűlölet csillapításában érdekeltek, nem inkább a még nagyobb békétlenségben? Ne engedjük, hogy velünk vagy bárkivel szemben az antiszemitizmus vádját politikai kommunikációs csodafegyverként használják! Nem tűrjük, hogy ártatlan zsidó emberek szenvedéseit felhasználva országunk bajainak megvitatása helyett bennünket arra kényszerítsenek, hogy hamis vádak elleni védekezésre vesztegessük erőnket.”
Sok ezer fáklyás felvonuló este hat órától a Páva utcai Holokauszt Emlékmúzeum elől mintegy másfél óra alatt közelítette meg a Dohány utcai zsinagóga udvarát. A cél az volt, hogy az Emmánuel-emlékfánál emlékezzenek azokra, akiket a nyilasok Budapest utcáin vagy a Duna-parton gyilkoltak meg 1944– 45-ben. A menet élén haladó közéleti személyiségek között láttuk Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, nejét, Dobrev Klárát, Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a pártok frakcióvezetőit és a Mazsihisz első embereit. A felvonulás kiterjedt rendőri biztosítás mellett zajlott. A zsinagógánál Szilin kívül többek között Warren L. Miller, az amerikai elnök különmegbízottja mondott beszédet, Udvardy György katolikus püspök felolvasta az épp betegeskedő Erdő Péter bíboros levelét. A Élet menete rendezvénye után mintegy kétezer honi állampolgár indult Lengyelországba, Auschwitz-Birkenau emlékhelyre különvonattal, hogy megtegyék az úgynevezett „halottak útját” a helyi egykori koncentrációs, illetve megsemmisítőtábor között.