Júniusban döntenek Tocsik Márta sikerdíjáról

Várhatóan június közepén dönti el a Fővárosi Bíróság (FB) polgári tanácsa: milyen összegű díjazás jár Tocsik Mártának. Kiderülhet az is, megilleti-e kamat a jogásznőt.

2007. 04. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az immár tíz éve tartó polgári ügy ítélete precedensértékű lesz, noha a Fővárosi Bíróság csupán első fokon dönt a pénzről. Az ugyanakkor már nem vitás, hogy az összeg kiszámításának alapjául szolgáló egykori megbízási szerződés semmis, mert a jó erkölcsbe ütközik. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2003 októberében döntött úgy, hogy érvénytelen az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV) Rt. és a Tocsik Márta vállalkozó között 1995-ben megkötött, majd 1996-ban részben módosított sikerdíjas megállapodás. Az LB azt mondta: ellentétes a társadalom értékítéletével, ha valaki a gazdasági átmenet ellentmondásait kihasználva az átlagos jövedelmet messze meghaladó bevételre tesz szert. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor – a semmiség megállapításával egyidejűleg – úgy rendelkezett, hogy az ÁPV Rt.-nek el kell számolnia a jogásznővel. Tocsikot az elvégzett munkáért díjazás illeti meg. A Legfőbb Ügyészség által a vagyonkezelő és a jogásznő ellen megindított polgári per jelenlegi, második fordulója a díj összegét próbálta tisztázni. Az ugyanis valószínűnek látszik, hogy a hajdan átutalt 804 millió forintos sikerdíj nem illeti meg Tocsik Mártát. Ezt az összeget az ÁPV Rt. igazgatósága a büntető jogszabályokat megsértve szavazta meg Tocsik Mártának. A Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsa 2003 áprilisában hanyag kezelés vétsége miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Szokai Imrét, az rt. igazgatóságának elnökét, és az igazgatóság további három tagját. Ők igennel szavaztak azon a testületi ülésen, amely Tocsik Mártát megbízta azzal, hogy 8–10 százalékos jutalék, sikerdíj fejében folytasson tárgyalásokat a helyi önkormányzatok képviselőivel a részükre kifizetendő privatizációs összegek csökkentéséről. A helyhatóságokat a törvény alapján megillette annak a belterületi földnek az ellenértéke, amelyen az áruba bocsátott, privatizált állami vállalatok épületei, telephelyei voltak. Tocsik feladata az volt, hogy lealkudja a késedelmes kifizetés miatt járó kamatokat, és az önkormányzatok egyéb költségeit. A legtöbb helyhatóság csak úgy jutott hozzá a pénzéhez, hogy annak behajtására szerződést kötött a Vektor Rt.-vel.
Tocsik és az ÁPV Rt. elszámolását az ügyészség által megindított polgári perben megnehezítette, hogy nem egyértelmű: milyen címen fizessenek a jogásznőnek. Az ügyészség úgy vélte, a hajdani munkabéreket kell alapul venni. 1995–1996-ban 62 ezer forint volt az átlagkereset. A felperes arra is hivatkozott, hogy az ÁPV Rt. a saját alkalmazottaival is elvégeztethette volna a feladatot. Nem volt szükség Tocsik megbízására. A jogásznő ügyvédje viszont azzal érvelt, hogy az állami vagyonkezelőnek nem volt adatbázisa a belterületi földekről, sem pedig azok értékéről. Az ÁPV Rt. képtelen lett volna saját munkavállalóival megoldani az egyeztetést. A járandóságot tehát Tocsik Márta részére megbízási díjként kell kiszámítani. A kirendelt igazságügyi szakértő a hajdani közvetítői, megbízási díjakra hivatkozva 420 millió forintot javasolt a jogásznőnek. A tárgyalás adatai alapján 1995–96-ban a mainál sokkal kevesebb megbízási szerződés köttetett ugyan, de a gyakorlat szerint már akkor is ismert volt a sikerdíj. A Vekror Rt. például ilyen szerződés alapján végezte el az önkormányzatok igényeinek kimunkálását, s mozdította elő jogos járandóságuk behajtását. Az ügyész ugyanakkor hárommillió forint kifizetését látta reálisnak.
A szerteágazó ügy egyik fontos vonulata, hogy a 804 millió forintból Tocsik Márta nyomban átutalt 343 millió forintot két gazdasági társaságnak: az Arány és az Utilitas Rt.-nek. A Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsa ugyanakkor négy évvel ezelőtt kihirdetett jogerős ítéletében megállapította, hogy a két cég csak papíron, a Tocsikkal kötött valótlan tartalmú szerződés szerint volt a jogásznő alvállalkozója. Tocsikot emiatt okirat-hamisításért pénzbüntetésre ítélték.
A Fővárosi Bíróság a múlt héten megtartott tárgyaláson úgy határozott: június közepén folytatja a polgári eljárást. Akkor várhatóan kihirdetik a sikerdíjügyben az elsőfokú ítéletet. Kiderülhet az is, Tocsik Mártát kamat is megilleti-e a díjazáson fölül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.