A Der Spiegel úgy tudja, hogy a nemzetközi segélyszervezetek már felkészültek a mentésre, s elkészítették a szerbek kitelepítésének terveit. A német hetilap ugyanis egy kedvezőtlenebb forgatókönyv esetén nem zárja ki, hogy a Koszovótól való elszakadást kihirdető szerbek konfliktusba keverednének a nemzetközi erőkkel is, aminek a vége a szerb lakosság kitelepülése lenne.
Azt, miként alakul a koszovói rendezés, nem lehet megjósolni, de azt már nagy bizonyossággal igen, hogy az onnan távozó szerbek nagyobb része megint csak a Vajdaságban állna meg. A kétszázezres koszovói szerbségnek már fele sem él a déli tartományban, legnagyobb számban a Vajdaságban és Belgrádban települtek le. A vajdasági nyilvántartás szerint a tartományban jelenleg 142 ezer menekült él. Számuk azonban ennél jóval nagyobbra tehető, hiszen nem mindenkit tart számon a hivatal. Arányuk megközelíti a vajdasági lakosság tíz százalékát. Legtöbben Újvidéken, Nyugat-Bácskában és Bánátban vannak. Nemcsak koszovóiak, hanem boszniai és horvátországi szerbek is. Még mindig ez utóbbiak vannak többségben. Hazatérésük pedig az évek múlásával egyre kétségesebb. Helyzetük nem irigylésre méltó, de a Vajdaság helyzete sem, amelynek nem kis anyagi terhet jelentenek a menekültek tömegei, ezért jelentősebb támogatást várna Szerbiától.
A gondok természetesen nem csak anyagi jellegűek. A Vajdaságban megtelepült, hivatalosan is csaknem százötvenezer menekülthöz valószínűleg újabb tízezrek csatlakoznak, s ezzel tovább változik a tartomány etnikai térképe, amely az elmúlt évtizedek alatt szerb többségűvé vált. Amikor a mai Vajdaság területét Belgrád „kézhez vette”, ha nem is volt magyar többség, de a legnagyobb nemzeti közösség a magyar volt a szerb és a német előtt. Azóta a betelepítésekkel folyamatosan változtak a nemzetiségi arányok, mostanra már – a legutóbbi háborúk indította menekülthullámokkal – a lakosság csaknem hetven százaléka lett szerb.
Az újonnan érkezőkkel pedig feszültebbé váltak az etnikai viszonyok. Ezért természetesen nemcsak a menekültek hibáztathatók, hiszen türelmetlenebbé vált a helyi szerb lakosság egy része is. A vesztett háborúk után erre könnyű magyarázatot találni, de arra már kevésbé, hogy a hatalom nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az etnikai konfliktusokat – amelyeket rendre a védtelen kisebbségek tagjai szenvednek el – megakadályozza. Az utóbbi évek magyarellenes támadásait a hatóságok nem vették komolyan, amivel gyakorlatilag bátorították a nacionalista megnyilvánulásokat, ezzel viszont serkentették a kisebbségiek elvándorlását.
Friss példákat a magyarellenes incidensekre ma is könnyű találni. A szenttamási Emberi Jogi Központ március végén két magyarellenes kilengésről is beszámolt, a Vajdaság Ma internetes honlap a napokban ugyancsak a verbális nacionalista támadásról adott hírt, a minap pedig a Beta hírügynökség jelentett hasonló esetről, szintén az internetes újság híradása szerint. Nagykikindán egy magyar család házára festették az ismert nacionalista jelszót: „Szerbia a szerbeké”, ám a rendőrség szerint nem nacionalista indítékról, hanem ezúttal is csak gyerekes csínytevésről van szó.
origo.hu
Így teszik tönkre az egészséged az álmatlan éjszakák – 5 tuti módszer a pihentető alvásért
