Tantermek névtáblával

Kárpátalján, a körülbelül felerészben magyarlakta Beregszász városában működik az első államilag akkreditált határon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézmény. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola olyan oktatási s egyben kulturális centrum, amely kulcsszerepet játszik az ukrajnai magyar értelmiség megerősítésében. A szellemi központ békebeli, impozáns épülete azonban jelentős felújításra szorul.

Hamisítatlan közép-európai sikertörténetnek számít az alapítványi fenntartású, államilag elismert kárpátaljai felsőoktatási intézmény utóbbi évtizede. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), a kárpátaljai református egyház és a beregszászi önkormányzat 1993-ban létrehozta a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, amelynek a felkérésére a nyíregyházi tanárképző főiskola kihelyezett speciális tagozataként kezdődött el az oktatás 1994-ben – akkor még csak négy szakon. Két esztendő múlva sikerült megszerezni az illetékes kijevi minisztérium oktatásra feljogosító ideiglenes működési engedélyét, ezzel létrejött a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Az intézmény profilja az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült, többek között beindult a közgazdasági és a kertészmérnöki képzés. Ma már 25 szakkal, illetve szakpárral és mintegy ezer hallgatóval büszkélkedhet. A 2003-tól II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola néven működő felsőoktatási központban nappali, levelező (másoddiplomás), kihelyezett és tanfolyami képzéseken is részt vehetnek az arra érdemes, jórészt szerény anyagi hátterű hallgatók.
A végzett diákok egy része gyakorlatilag missziós munkát vállalva a kárpátaljai magyar szórványterületen, a még magyarországi aggyal is felfoghatatlan szegénységben vegetáló Felső-Tisza-vidéken áll munkába, hozzájárulván ahhoz, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szórványprogramja alapján újraindulhasson a magyar nyelvű óvodai és iskolai képzés ott, ahol évtizedekkel ezelőtt megszűnt. A beregszászi főiskola egyébként nem csupán felsőoktatási központként nyert létjogosultságot, hanem fontos szerepe van a kárpátaljai nemzetrész megmaradásában, e közösség túlélési esélyeinek javításában, a helyi tudományos utánpótlás nevelésében is, illetőleg jelentősen hozzájárul a helyi magyar oktatási intézmények káderhiányának megoldásához. A beregszászi intézmény egyben tudományos műhely is, hiszen tanárai, munkatársai tollából egy sor tankönyv, oktatási segédkötet, tudományos monográfia, ismeretterjesztő kiadvány született; oktatói számos rangos nemzetközi konferencián előadóként vesznek részt. A főiskola tanárainak és diákjainak tudományos publikációit az intézmény kétezertől az Acta Beregsasiensis folyóiratban teszi közzé.
A nemzetstratégiai jelentőségű intézmény végleges elhelyezésének kérdése viszont még mindig nem oldódott meg, ugyanis a református egyháztól bérelt épület egyre kisebbnek bizonyul. Öt évvel ezelőtt ugyan tulajdonba kapta a beregszászi önkormányzattól a főtéren álló, egy évszázaddal ezelőtt Jablonszky Ferenc tervei alapján emelt egykori Bereg megyei törvényszéki palotát. Ezzel azonban hatalmas terhet vettek a vállukra a főiskola alapítói és üzemeltetői. Az 5100 négyzetméter alapterületű épület ugyanis olyan állapotban volt, mintha bombatámadás érte volna. A szovjet időkben először kaszárnyaként, majd a hetvenes évektől üzemként működött. Később „városi illemhellyé” züllött az impozáns épület. Miután a főiskolát az alapítványi háttér miatt Ukrajna egy árva hrivnyával sem támogatja, és a magyar állam csak a működéshez szükséges költségeket biztosítja, ezért az intézmény vezetése a felújítás érdekében magyarországi önkormányzatokhoz fordult segítségért. Ennek eredményeként a legfelső szinttel kezdvén eddig már több mint 30 előadótermet újíthattak fel, és minden termet tiszteletből a felújítást anyagilag támogató helyhatóságról neveztek el. Bár a hazai önkormányzatok jelenlegi helyzete megnehezíti a segítségnyújtást, de időközben lehetővé vált a felújított termek elnevezése adományozó magánszemélyekről is.
Egyes dunakeszi polgári körös értelmiségiek, így Skripeczky István és Jámbor János előtt nem ismeretlen a kárpátaljai magyarság oktatásának sanyarú sorsa, ezért sok környékbeli barátjukkal együtt alaposan kivették a részüket a határ túloldalán fekvő Tiszaújlakon 2006 augusztusában átadott Széchenyi István 2. Számú Szakközépiskola újjáépítéséből is. Tavaly pedig úgy határoztak, hogy a beregszászi főiskolát is támogatják, mégpedig jótékonysági rendezvényekkel. Időközben Sólyom László köztársasági elnök elvállalta a következő, ezen célt szolgáló program fővédnökségét.
Április 20-án az államfő fogadja a kárpátaljai magyar oktatási központ vezetőit, Orosz Ildikó elnököt és Soós Kálmán rektort, 18 órakor megkezdődik a jótékonysági est a helyi József Attila Művelődési Központban (Dunakeszi, Állomás sétány 17.). A jeles eseményen fellép a Muzsikás együttes és Petrás Mária, valamint az Eudoxia Táncszínház. A rendezvény idején Kárpát-medencei képzőművészek alkotásait is bemutatják, amelyek a helyszínen megvásárolhatók.