Kettősség jellemzi az idén a magyarországi kereseti viszonyokat: az élőmunkát terhelő adók emelkedése miatt megnőnek a munkáltatók bérköltségei, ám a felpörgő infláció és a többletközterhek következtében a foglalkoztatottak reálkeresete visszaesik, azaz hazánk a közép- és kelet-európai versenytársakéval éppen ellentétes pályát jár be. A gazdaságkutató intézetek előrejelzései szerint hazánkban az idén a nettó reálkeresetek 3-3,5 százalékos csökkenése várható, miközben a térség többi országában négy százalékot meghaladó átlagos növekedés valószínű. Magyarország tehát közeledés helyett távolodik az uniós bérszinttől.
A 2007. évre vonatkozó prognózisok alapján a bruttó kereset emelkedése a versenyszférában várhatóan nem lépi túl a hét százalékot, a költségvetési szférában tevékenykedőké pedig az 5,5 százalékot. A nettó keresetek azonban – a járulék- és adóterhek emelése miatt – ennél csak lassabb ütemben, mintegy 3,5 százalékkal nőnek. Az idei átlagos infláció eléri vagy meg is haladja a hét százalékot, így ebben az évben a reálbérek három százaléknál nagyobb visszaesésére lehet számítani.
Ezzel ellentétes folyamat zajlik az új uniós tagállamokban. Csehországban tavaly a reálbérek a korábbi évek üteméhez hasonlóan 3,9 százalékkal nőttek, s elemzők erre az évre ugyancsak négy százalék körüli emelkedést jósolnak. Ennél ütemesebb a reálbérek növekedése Szlovákiában, ahol az idei első két hónapban hat százalékot meghaladó reálkereset-növekedést regisztráltak. A szlovák iparban még ennél is látványosabb volt a fejlődés: januárban 8,6, februárban pedig 9,1 százalékkal emelkedtek a reálbérek.
Lengyelországban az idén ugyancsak megugrottak a reálbérek: márciusban az átlagbérek 9,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami a 2,5 százalékos infláció mellett hatéves rekordot jelent a reálkeresetek növekedésében.
A balti országok ugyan hazánkénál jóval alacsonyabb bérszínvonalról indultak, ám a reálkeresetek igen dinamikusan növekednek. A magyarországihoz legközelebb álló jövedelmek Észtországban vannak, ahol a havi bruttó átlagkeresetek a tavalyi utolsó negyedévben már meghaladták a 650 eurót. Gazdaságkutatói előrejelzések szerint az idén az észt reálbérek öt százalékot meghaladó ütemben növekedhetnek, így a reálkeresetek tekintetében Észtország az év végére már lehagyhat minket.
A közép- és kelet-európai tagállamok kereseti rangsorában Szlovénia az első, itt 1157 eurót keres havonta egy átlagos munkavállaló. A rangsor utolsó két helyén Románia és Bulgária áll havi 327, illetve 181 eurós bruttó átlagkeresettel.
origo.hu
Orbán Viktor: Az Európai Néppárt úgy döntött, hogy még több fegyvert és még több pénzt kell küldeni Ukrajnába – videó
