Tolmácsolt uniós bírálat

Mi sem bizonyítja jobban az unió intézményi reformjának szükségességét, mint hogy a huszonhárommilliós Romániának „mindössze” a soknyelvűségért felelős poszt jutott az Európai Bizottságban. Ennél – mondják a rossz nyelvek – még a négyszázezres Málta halászati tárcája is fajsúlyosabb, nem csoda hát, hogy Leonard Orban kissé remegő hangon beszél számtalan feladatáról s arról, hogy itt, Brüsszelben mindenki egyformán fontos.
A magyar felmenőkkel bíró – ám erre nem túl büszke – román EU-komisszár valamiért mégsem lelkesedik az ötletért, hogy a Budapestről érkezett népes újságíró-delegációval találkozzon, vendéglátónk, Szent-Iványi István és a magyar EP-képviselő talpraesett aszszisztensei azonban valahogy mégis meggyőzik. Úgy hírlik, Leonard Orbant bosszantja, hogy mostanában mindenki csak a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvi viszályairól kérdezi, az automata tolmácsgépek fejlesztése viszont senkit nem érdekel. Pedig utóbbi ügy jelentőségét jól jelzi, hogy a biztos rögvest rövid beszámolója elején kitér rá, igaz, csak azt követően, hogy a magyar lakosságot elmarasztalja nyelvtudásbéli hiányosságai miatt. A cél az, hogy az uniós állampolgárok két idegen nyelven is meg tudjanak szólalni, „az önök helyzete azonban a felmérések szerint igen rossz” – így a román liberális politikus.
Mint mondja, az idegen nyelvek ismerete nem csupán a kulturális sokszínűség miatt fontos, hiszen súlyos eurómilliókban mérhető az a kár, amelyet a kisebb európai cégek elszenvednek amiatt, hogy képtelenek esetleges partnereikkel idegen nyelven kommunikálni. Kifejti, a közösségben a 23 hivatalos nyelv mellett még hatvanat beszélnek, ám ezekre a nyelvekre nem fordítják le a dokumentumokat. A bizottságban és a parlamentben különben az angol, a francia és a német az alap, ezek valamelyikét mindenki beszéli, és a legtöbb eseményen nem is tolmácsolnak más nyelvekre. Leonard Orban közben még körülbelül kétszer megismétli, hogy mi, magyarok szinte egyáltalán nem beszélünk idegen nyelven, ám arra nem tér ki, hogy Romániában mit mutatnak a statisztikák. Persze vitathatatlan tény, az unió átlagában a lakosság 56 százaléka beszél jól legalább egy idegen nyelven, ehhez képest pedig az önbevalláson alapuló 29 százalékos magyarországi arány igencsak halovány.
Román politikusról lévén szó, csoportunkat azért mégiscsak foglalkoztatja a kisebbségi nyelvhasználat kérdése, ám kiderül, a biztosnak sok a munkája, így még mielőtt a Babes–Bolyai szavak elhangozhatnának, Leonard Orban összepakol, s kedvesen mosolyogva kisétál a teremből.