Egy év múltával, tallózva az akkori híradásokban, mégis az a legmegdöbbentőbb, mennyire csekély kíváncsiságot tanúsított a máskor oly információszomjas baloldali–liberális sajtó a zártkörű tanácskozás iránt. Ha felütjük a lapokat, rákeresünk az internetes portálok tavaly májusi cikkeire, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy még a frakcióülés helyszíne is homályba veszett, s csak utólag jelent meg a szűkszavú hír a tanácskozásról. Pedig máskor – különösen a kormányalakítás kellős közepén – a médiát el sem lehet zavarni egy hasonló összejövetel színhelyéről. Még az sem srófolta följebb igazán a sajtó érdeklődését, hogy a kormányfő bejelentette a frakcióülés után: nagy a baj. Pedig a tíz-tizenötezermilliárd forintokkal dobálózó választási ígéretek és a dübörgő gazdaságról özönlő agresszív kommunikáció ismeretében kiváltképp indokolt lett volna, hogy a sajtó egésze ráröppenjen: vajon mitől lett egyszeriben nagy a baj.
Emlékezetes, szeptemberben máig tisztázatlan körülmények közt kiszivárogtatták azt a kormányfői beszédet, amely hemzsegett a nyomdafestéket nem tűrő kitételektől. Elkúrtuk – mondta a multi-miniszterelnök, s zárt, baráti körben mint evidenciáról beszélt arról, hogy hazudtak minden napszakban a választási győzelem kicsikarása érdekében, nem kormányoztak, a trükkök százait vetették be. A hazudozással elhencegő részletek elfedték az egyéb megtévesztések beismeréseit. Gyurcsány itt már csak évi ezermilliárdnyi EU-pénzről beszélt, ami egy négyéves ciklusra számítva kevesebb mint a fele, mint amivel a kampányban ámította a választókat.
A hazugság mint konszenzus
Ha valaki veszi a türelmet és tüzetesen elolvassa mindkét hosszas Gyurcsány-hozzászólást, felfigyelhet arra, hogy a választási ígéretek be nem tartására mint magától értetődő konszenzusra utal a szónok. Az egész tanácskozás légköre olyan, mintha egy titkos társaság tartaná bennfentes összejövetelét, ahol semmilyen erkölcsi skrupulusnak nincs helye, teljes a nézetazonosság a választók átverésében. Ezt a megdöbbentő körülményt támasztja alá, hogy egyetlen morális ellenvetés sem hangzott el az MSZP-képviselők részéről. Szembetűnő, hogy Gyurcsány a pár napon belül megalakulandó kormány programjáról sem igen beszélt. Lényegében azt mondta el, hogy mit fognak végrehajtani a kormányprogram helyett.
Alkotmánysértő szándékok
Megkockáztatható, ha nem ősszel, hanem már azokban a napokban nyilvánosságra kerül a beszéd, a köztársasági elnök akár vissza is vonhatta volna a kormányalakítási megbízást a nyilvánvalóan alkotmánysértő szándékok miatt. Gyurcsány az első, nem „szenvedélyes”, kevésbé káromkodós őszödi felszólálásában is szót ejtett a vizitdíjról, tandíjról, adónövelésről, a gázár duplájára emeléséről, elbocsátásokról és a drasztikus reálbércsökkenésről. Ám cinkosan úgy beszélt ezekről a kampány során letagadott intézkedésekről, mint amelyekben már régóta egyetértés honol pártjában. A kormányfő tehát nem csupán a múltról hazudott, hanem a jelenben is azt tette, sőt fenntartotta a jogot a további hazudozásra – megkövetelve ugyanezt párt- és munkatársaitól is a beszéd tanúsága szerint. Jellemző adalék: közvetlenül Őszöd után Gyurcsány rózsaszín szemüveget vett föl, s a nyilvánosság előtt azt közölte, hogy csupán kiigazításra kell számítani.
origo.hu
Mutatjuk, hogy milyen érettségi feladatokat kaptak a diákok történelemből
