A klímaváltozás első politikai áldozata?

Az Egyesült Államokon kívül mind ez idáig Ausztrália az egyedüli olyan nagyhatalom, ahol nem találtak kellő visszhangra a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető jóslatok. Ebbe akár még John Howard miniszterelnök is belebukhat.

A gyermekkorát élő klímaváltozásnak épp Ausztrália az első nagy játszótere. Lehangoló a kép már akkor is, ha csak a jelenlegi helyzetet vesszük szemügyre. A kontinensnyi országot 2002 óta tartó, végzetes aszály sújtja, amely sok helyütt csaknem elpusztította a termőföldeket, a kiégett legelőkön csontsovány állatok kóborolnak. Mindez közel 25 százalékkal vetette vissza mezőgazdaságot az utóbbi egy évben; becslések szerint a GDP egy százalékkal csökkent. Ausztrália néhány városában már vízkorlátozást vezettek be. A hatóságok bejelentették, ha két hónapon belül nem esik kellő mennyiségű eső, öntözési tilalmat rendelnek el a vízkészletek védelmében. A száraz idő már az ország „bőségszaruját,” a Franciaország és Spanyolország együttes méretével rendelkező Murray–Darling vízgyűjtő medencét fenyegeti.
Viharfelhők azonban egyelőre csak a kormány felett gyülekeznek, főként amiatt, hogy Canberra makacsul nem hajlandó ratifikálni a 2005. február 16-án hatályba lépett kiotói egyezményt, amelyet Howard még aznap „közel hiábavalónak” nevezett. A kormányfő indoka szerint a világ második legnagyobb szénexportőre nem karcsúsíthatja iparát úgy, hogy ezzel párhuzamosan Kína és India válik a nyugati önkorlátozások fő haszonélvezőjévé. Az országot 1996 óta irányító konzervatív politikust ezért egyre élesedő hangú bírálatok érik. Az előre menekvő kormányfőnek, úgy tűnik, van mit feledtetnie. A „klímaváltozás elleni tengely” – ahogy az Independent brit lap fogalmazott – egyik oszlopa sokatmondó szimbolikus gesztust is tett, amikor nem fogadta A kényelmetlen igazság című klímaváltozási dokumentumfilmjével később Oscar-díjat nyert Al Gore volt demokrata elnökjelöltet. A húszmillió lakosú Ausztrália az első helyen áll az egy főre jutó károsgáz-kibocsátásban. Kevin Rudd, az ellenzéki Munkáspárt vezetője már többször jelezte, készségesen aláírja a kiotói egyezményt, ha kormányfővé választják. Hogy kijelentéseit a választók kedvezően fogadják, semmi nem jelzi olyan kitűnően, mint az, hogy a kormányzó Liberális Párt népszerűsége mélypontra zuhant. A kabinet most egy 4,3 milliárd dolláros környezetvédelmi csomaggal kíván javítani pozícióján az ez évi választások közeledtével, amelyeken a klímaváltozás biztosan döntő szerepet játszik majd.
Nemrég Nicholas Stern, a Világbank korábbi vezető közgazdasági tanácsadója figyelmeztette Ausztráliát, hogy vállaljon kötelezettséget arra, 2050-ig 60 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Szerinte az üvegházhatást kiváltó gázok korlátozása az évszázad feléig mindössze egyszázalékos veszteséget okozna a világgazdaságnak, ha viszont elmarad, ez akár húszszázalékosra nőhet.