Az európai uniós támogatás a tét

Míg a Sarkadi kistérséget erőszakkal „szétszedi a kormány”, a társulások zömének – amelyeknek települései el akarnak válni egymástól – nemet mond. Az indulatok érthetően magasra csapnak, hiszen az uniós fejlesztési pénzek felhasználása a tét. Sok érintett település a passzív ellenállás különféle formáit fontolgatja.

Szarka Ágota
2007. 06. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bédy István (Fidesz), Harkány polgármestere elmondta: a kormány nem járult hozzá, hogy a Siklósi kistérségből Harkány székhellyel kiváljon az 53 település csaknem fele. A lapunkban korábban nyilvánosságra hozott kormány-előterjesztésnek megfelelően a 14 elégedetlen kistérség közül mindössze 6 kifogásait akceptálta a hatalom. Harkány nem volt ezek között. Bédy István leszögezte: nem hátrálnak meg. Ha a kormány nemet mondott az új kistérség megalakítására, akkor erős mikrorégióként fognak tovább működni. Korábbi terveiknek megfelelően a polgármestertársakkal egyetértésben gőzerővel nekilátnak az intézményi fejlesztéseknek, amelyek élén kétséget kizáróan bebizonyosodik majd az életképességük, az, hogy a Siklósi kistérségről való leválás a helyiek valós érdekeit szolgálja. Jövőre pedig újra próbálkoznak.
A kérdésre, hogy szerinte miért utasította el a hatalom a kérésüket, Bédy István nyomatékosította: egyértelműen politikai döntésről van szó. Ezt erősíti meg, hogy a Siklósi kistérségből való leválására vonatkozó módosító indítványt Szili Katalin szocialista házelnök, valamint Kocsi László szocialista képviselő nyújtotta be, a szocialista frakció azonban leszavazta őket is. Szerinte a kormány nem szeretett volna egy „színjobboldali” irányítású várost kistérségi székhelyként látni. Mint fogalmazott, az nem érv, hogy Harkány és a jelenlegi központ, Siklós túl közel van egymáshoz. Az 53 településből álló kistérség lakóinak az az érdeke, hogy minél könnyebben, olcsóbban jussanak a közszolgáltatásokhoz, a peremvidéken élőknek nem mindegy, hogy két vagy három átszállással, egy vagy két nap alatt tudják elintézni hivatalos ügyeiket. A hátrányos helyzetű települések számára sem vigasz, hogy azért veszítik el iskoláikat, és az ott élők kénytelenek a gyerekeiket 15–20 kilométert utaztatni, mert a kormány ezt így látja jónak. – Az állam van a polgáraiért, és nem fordítva – szögezte le Bédy István.
Mint már korábban megírtuk, a kormányjavaslat nem támogatta a baranyai Bóly, Harkány, a Győr-Moson-Sopron megyei Lövő–ivádi, a Zala megyéhez tartozó Zalalövői kistérség kiválási törekvéseit, a Veszprém megyei Devecseri, a Fejér megyei Polgárdi, a szabolcs-szatmár-beregi Kemecsei kistérség szintén nem kapott zöld utat.
A kistérségi és regionális közigazgatási átszervezés szakmai előkészületei még az Orbán-kormány alatt megkezdődtek. A statisztikai kistérségeket kijelölték, de számos hatástanulmány, elemzés készült arról, hogyan és miként kellene majd a törvényben véglegesíteni a regionális rendszer alapköveit jelentő kistérségek határait. A Medgyessy-kormány színre lépése után ezek a szakmai anyagok eltűntek a süllyesztőben. A kormány pedig előállt egy olyan kistérségi rendszerrel, amely kialakításának szakmai indokolásáról a mai napig nem lehet tudni semmit. A jelenlegi felosztást felülről jövő diktátumok alapján hozták létre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.