Borászat a felmelegedés és az import présében

Elsősorban a klímaváltozás, illetve a kereskedelmi környezet erőteljes változása okoz fejfájást az európai szőlő- és bortermelőknek – jelentette ki tegnap Budapesten Peter Hayes, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OVI) elnöke a szervezet egyhetes világkongresszusának nyitónapján. Az OVI elnöke kiemelte, hogy a kormányok és termelők elsődleges feladata a környezeti erőforrásokkal való hatékonyabb bánásmód elérése, amihez elengedhetetlen az innovatív és alkalmazkodó magatartás. Magyarországra vonatkozóan elismerően szólt az ország borászati tudományos eredményeiről, ami nem lehetett véletlen, mivel a kormány egyik tavalyi döntése értelmében bezárásra, illetve egyes esetekben gazdasági társasággá való átalakításra ítélték a nagy múltú szőlészeti és borászati kutatóintézeteinket. A kormány részéről Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter köszöntötte a világ borászainak elitjét, hangsúlyozva, hogy a szőlészet hazánk évezredes kultúrájának része, s a kormány arra törekszik, hogy megfelelve az új kihívásoknak, megtartsa ezen tradicionális értékeinket.
Federico Castellucci, az OVI főigazgatója elmondta: becslések szerint a világ bortermelése tavaly 279–287 millió hektoliter között volt, 0,5-3,2 százalékkal több az előző évinél. Ennek legnagyobb részét, közel hetven százalékát Európában állították elő, 17 százalékát Amerikában, 5-5 százalékát pedig Ázsiában és Óceániában. Fogyasztás tekintetében is Európa áll az élen, ahol a megtermelt bormennyiség 68 százaléka talál vevőre, majd Amerika következik 20 százalékkal, s 7 százalékos részesedéssel Ázsia. A termelés és export tekintetében Ázsia – e földrészen belül Kína –, illetve Afrika, s Dél-Amerika erőteljesen előretört. A főigazgató elmondása szerint ezen úgynevezett új bortermelő országok bonyolítják a cserekereskedelem 28 százalékát.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint a magyar borászat éves árbevétele 80-90 milliárd forint. A magyarok évente átlagosan 2,5 millió hektoliter bort fogyasztanak. Hazánkban 192 ezer hektár, szőlészkedésre kiválóan alkalmas területet tartanak nyilván. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy ebből 1976 és 1980 között 184 ezer hektáron volt még ültetvény, míg az ezredforduló tájékán 130 ezer hektáron, jelenleg pedig már csak 80 ezer hektár szőlőt jegyez a szakma. Jól látható tehát, hogy az ültetvények területe fogyatkozik. Ezt a folyamatot segíti az unió által követett koncepció, amely vélelmezhetően a Világkereskedelmi Szervezet nyomására az ültetvények kivágásának támogatásával kíván megfelelni az importborok által támasztott kihívásoknak. Szőlőkivágási támogatást hazánkban első alkalommal tavaly lehetett igényelni mintegy ötezer hektárra, idén pedig újabb kétezer hektár kivágására kaphatnak nem elhanyagolható támogatást az ültetvénytulajdonosok.