Energetikáról szólt a jubileumi GUAM-csúcs

Az energetikai együttműködés kérdései uralják a Grúziát, Ukrajnát, Azerbajdzsánt és Moldovát egyesítő GUAM regionális szervezet bakui csúcstalálkozóját, amelyre harminc ország és nemzetközi szervezet képviselői között kiemelt vendégként meghívást kapott Litvánia, Lengyelország és Románia államfője is. Magyarország a különböző hírügynökségek jelentései alapján észrevehető szinten nem képviselteti magát az európai energiabiztonság, a források diverzifikálása miatt fontosnak tűnő jubileumi találkozón.

Munkatársunktól
2007. 06. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tízéves története alatt Üzbegisztán 2005-ös kilépése miatt egy U betűvel szűkült GUAM csupán a tavalyi kijevi első csúcstalálkozón kapta meg a nemzetközi szervezet státusát, ám most, miután az energiabiztonság kérdése láthatóan megnőtt, a regionális szervezet határozottabban magasabb megbecsülésre törekszik. Az 1997-ben amerikai inspirálásra létrejött együttműködés már indulásakor lényegében geopolitikai „játékos” volt, célja az orosz dominanciájú Független Államok Szövetségével szemben a gazdasági, ezen belül is az energetikai kapcsolatok bővítése. A szervezet azonban hosszú ideig tetszhalottként élte életét, mára azonban érezhetően eljött az ideje. A térség felértékelődése új lendületet adhat az együttműködésnek, ami egyre több ország érdeklődését keltette fel. A soros elnöki tisztséget Azerbajdzsánnak átadó, ám a vezető szerepre Baku egyre látványosabb ambíciói ellenére pályázó Ukrajna elnöke, Viktor Juscsenko például már a szervezet bővítéséről beszélt, s elemzők szerint két országra, az Oroszországgal feszültebb kapcsolatba került Belorussziára és Kazahsztánra gondolt. Idáig úgy tűnik, hiába, hiszen Nazarbajev elnök például nem fogadta el a meghívást, Minszk pedig inkább csak nyomásgyakorlásként, Moszkvával szembeni pozíciói erősítéseként dobta be a csatlakozás lehetőségét.
A GUAM most az Egyesült Államokkal, Japánnal és Lengyelországgal kötött különmegállapodást, Washington azonban az ennél is több szíves invitálásra azt válaszolta, hogy megelégszik a megfigyelői státussal.
A konkrét kérdések között a néhány héttel ezelőtti krakkói energiacsúcs egyfajta folytatásaként az első helyen szerepelt a Kaszpi-tengeri kőolajszállítás Európába az ukrán Odessza–Brodi– Plock–Gdansk vezetéken keresztül, vagy a Baku–Tbiliszi–Poti vasútvonal építése.
A házigazda megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a négy volt szovjet tagköztársaságból álló csoport mára komoly szervezetté nőtte ki magát, amely számos ország érdekeit szolgálja. Aliyev elmondta, hogy a GUAM tagjai politikai és gazdasági integrációra törekszenek Európával, és ebben kulcsfontosságú szerepet fog játszani az energiaellátás. Lech Kaczynski lengyel elnök üdvözölte a GUAM-államok együttműködését, és támogatásáról biztosította néhány állam euroatlanti integrációját. Lengyelország arra törekszik, hogy csökkenjen az Európai Unió függése Oroszországtól az energiaellátás terén. Grúz bejelentés szerint a résztvevők megvitatták az országaik területén lévő konfliktusövezetekben – Abháziában, Dél-Oszétiában, Moldova Dnyeszteren túli területén – békefenntartó szerepet vállaló közös rendőri erő létrehozását is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.