EU-szocialisták a hazai gazdák ellen

2007. 06. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az uniós ügyekre szakosodott Bruxinfo május 24-i és 29-i számában megjelent cikkében az áll, hogy Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője szocialista frakciótársaival együtt a kukoricaintervenció megszüntetése ellen szavazott a Glattfelder-jelentés május 24-i plenáris szavazásán. Ám az Európai Parlament honlapjának tanúsága szerint Tabajdi Csaba nem volt jelen a szavazáson, s a szocialista frakció jelen lévő tagjainak elsöprő többsége (a végszavazásnál 92 százalékuk) a magyar gazdáknak létfontosságú kukoricaintervenció fokozatos leépítése, 2009-től pedig teljes lenullázása mellett szavazott. Idézet a Bruxinfo Végéhez közeledik a kukoricavita című jelentéséből: „A kialkudott hároméves átmeneti időszak elegendő átállási időt biztosít a gazdáknak, és szerencsére a piaci körülmények is kedvezőek, így várhatóan az idén és az elkövetkezendő években nem is lesz ténylegesen szükség az intervenciós védőhálóra – vélekedett nyilatkozatában Tabajdi Csaba (szocialista), aki frakciótársaival együtt ugyancsak a kukoricaintervenció megszüntetése ellen szavazott.”
A néppárti Glattfelder Béla eredeti jelentése az Európai Bizottságnak a kukoricaintervenció megszüntetését célzó tervezetét – a magyar kukoricatermesztők érdekében – teljes egészében elutasította. Ehhez nyújtott módosító indítványokat az Európai Parlament liberális és zöldfrakciója, amelyhez Heinz Kindermann német szocialista képviselő is csatlakozott. A módosítókat kompromisszumos javaslatként csomagolták be, mivel azok az azonnali megszüntetés helyett az intervenció fokozatos megszüntetését (phase-out) tartalmazták. Eszerint 2007–2008-ban kétmillió, 2008–2009-ben egymillió tonnára korlátozzák az intervencióra felajánlható kukorica mennyiségét, majd 2009–2010-től nulla tonnában határozzák meg. Ezzel az intervenció három éven belül gyakorlatilag megszűnik.
Az állítólagos „kompromiszszum” magyar szempontból éppen úgy elfogadhatatlan, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata. Egyrészt azért, mert tartalmazza az intervenció idei korlátozását, és így jogsértő (a kukoricát már április végén elvetették a gazdák, ezért visszamenőleges hatályú). Másrészt azért, mert 2009-től teljesen megszünteti az intervenciós felajánlás lehetőségét. A magyar kormány az Európai Tanácsban folyó vitában nem támogatta a német elnökség által előterjesztett hasonló tartalmú javaslatot. Álláspontja megegyezett az eredeti Glattfelder-jelentéssel, vagyis a bizottság javaslatának elutasításával.
A plenáris szavazás alkalmával a parlamenti frakciók két esetben kértek név szerinti szavazást. Az elsőnél, a 2007-es korlátozást és a 2009-től való lenullázást tartalmazó módosítónál a jelen lévő négy magyar szocialista képviselő a módosító indítvány ellen szavazott.
Mivel a módosító indítványok többséget kaptak, a végszavazásnál a magyar érdekeknek megfelelően ismét nemmel kellett volna szavazni, hiszen csak így sikerült volna elutasítani a kukoricaintervenció megszüntetését. A szocialista Gurmai Zita és a liberális Szent-Iványi István viszont igennel szavazott. A másik három, Magyarországról érkezett szocialista képviselő tartózkodott. Tehát a kormánypárti képviselők közül egyetlenegy sem szavazott a magyar gazdákat segítő brüsszeli kukoricaintervenció lenullázása ellen.
A 11 kormánypárti szocialista képviselőből csupán öt érezte szükségesnek, hogy jelen legyen a május 24-i szavazásnál. Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának két magyar szocialista tagja, Tabajdi Csaba és Harangozó Gábor hiányzott. A parlamenti matematika alapján a szocialista frakció egy részének szavazatával meglett volna a többség a Glattfelder-jelentés elfogadásához.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.