Képviseleti kérdőjelek a Vajdaságban

Várhatóan az idén választások lesznek a Vajdaságban, a választópolgárnak azonban halvány fogalma sincs, milyen rendszer szerint fog voksolni, de nem tudják ezt még a tartományi képviselőházban sem.
A Vajdaságban egy kombinált, többségi és részarányos modellt ötvöző választási rendszer van érvényben, amelyet most megváltoztatnak ugyan, de hogy milyen lesz, arra csak tippelni lehet. Szerencsére csak két javaslat van. Az egyiket a Szerb Radikális Párt (SRS), a Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a Nenad Csanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) képviseli. Ez tiszta listás választást irányoz elő. Miközben eltűnődünk azon, hogyan került a két szerb nacionalista párt társaságába az autonómiapárti LSV, vegyük szemügyre a választási rendszer módosítására vonatkozó másik javaslatot, amelyet a Tadics-féle Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerbia Ereje Mozgalom együtt dolgozott ki. Ez a javaslat lényegében megtartaná a többségi és részarányos rendszer kombinációját azzal, hogy ezt tovább kombinálva bevezetné a szavatolt parlamenti helyeket a kisebbségeknek, összesen tizenkettőt. A magyaroknak ebből három jutna.
A magyar pártok elvben jónak tartják a szavatolt parlamenti helyeket, hiszen a Vajdasági Magyar Demokrata Párt ezt az elvet követelte a szerb szkupstina esetében is, nem pedig az úgynevezett természetes küszöböt, amely lehetővé teszi ugyan, hogy a magas, ötszázalékos cenzus ellenére is bejussanak a kisebbségiek a belgrádi törvényhozásba. Lehettek volna többen is, ha a magyar választók nagyobb bizalommal lettek volna pártjaik iránt, s nem szavaztak volna át. Tény és való, hogy háromnál több magyar képviselő lenne a parlamentben, ha a kisebbség számarányának megfelelő szavatolt mandátumot kapott volna, s arra startoltak volna a pártjaik. Más kérdés, hogy vajon kell-e törekedni a magyar pártoknak megszerezni választóik bizalmát, ha úgyis mandátumhoz jutnak képviselőik. Akkor is, ha a magyarok csak kis arányban szavaznának magyar pártokra.
Visszatérve a tartományi képviselőházra, ahol ugyan most javasolnák a szavatolt parlamenti helyeket, de igencsak keveset. S ez a szám még akkor is elfogadhatatlan, ha tudjuk, hogy a magyar párt(ok) még a szavatolton felül is tudnak mandátumot szerezni.
A nemrégiben megtartott újvidéki négypárti egyeztetésen a vajdasági magyar pártok egyetértettek abban, hogy nem három szavatolt hely járna a magyaroknak, hanem legalább 17 a 120 tagú parlamentben (a kisebbségnek összesen 40). A 17 mandátum tükrözné ugyanis a magyarok számarányát a Vajdaságban. Csakhogy a javaslat – amely csak 12 szavatolt helyről szól, s abból csak három a magyaroké – egyik szerzője éppen a VMSZ, s most furcsa lenne, ha nem támogatná saját indítványát.
Felvetődik a kérdés, hogy miért éppen most szállta meg a szentlélek a Demokrata Pártot, s szorgalmazza maga is a szavatolt helyeket a kisebbségeknek. Egyszerűen ezzel kívánja távol tartani a radikálisokat a hatalomtól. Az általa végeztetett titkos közvélemény-kutatás ugyanis azt mutatta, hogy igenis félniük kell az újabb radikális előrenyomulástól. Ám ha már a tizenkét hely szavatolva meglenne a demokratikus oldalnak, a radikális párt nem szerezhetne többséget. A kisebbségek ugyanis nemigen támogatják sem a radikálisokat, sem a szocialistákat.
Nem túl valószínű azonban, hogy a választásokig megteremtik a feltételeket az ilyen választási rendszerhez, hiszen ehhez létre kellene hozni a kisebbségi választói névjegyzéket. Erre Kostunicának kellene rábólintania, ám nehezen hihető, hogy támogatni fogja szövetségesének és egyben riválisának csalafintaságát. Tadics demokratái ugyanis ezzel átvehetnék a Vajdaságot – eszközül használva fel a kisebbségeket –, ami Kostunicának semmiképpen sem tetszene. De ki is hozhatná létre a kisebbségi választói névjegyzéket? A Magyar Nemzeti Tanács – amelynek már régen lejárt a mandátuma – nem alkalmas, aki pedig alkalmas lenne – például a rendőrség –, az belgrádi utasításra vár, amihez pedig törvény kell, tehát parlamenti többség. Nem is tartja minden párt elfogadhatónak a kisebbségi névjegyzéket. A liberális G17 Plusz vajdasági elnöke, Ivana Dulics-Markovics egyenesen ijesztőnek nevezte a nemzeti hovatartozás szerinti listát. (A G17 Plusz a kormánykoalíció tagja.) A Magyar Nemzeti Tanács megválasztásával kapcsolatban a magyar pártok már jó ideje egyet akarnak: közvetlen választásokat a magyar választói névjegyzék alapján. Pásztor István, a VMSZ elnöke ezt a minap személyesen is elmondhatta Vojiszlav Kostunica kormányfőnek.