Élesen szétvált a költségvetési és a versenyszféra bérnövekedési adata – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett gyorsjelentéséből. Míg a versenyszférában áprilisban a bruttó bérek 12,2 százalékkal emelkedtek, addig a költségvetési intézményekben dolgozók csupán 0,6 százalékos bruttó keresetnövekedést tapasztalhattak. A megemelt járulékok és a meglódult pénzromlási ütem miatt a bérek azonban áprilisban 6,2 százalékkal értek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Negyedéves szinten a bruttó átlagkeresetek összességében 7,4, az adó- és járulékokkal csökkentett nettó átlagkeresetek viszont már mindössze csak 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A nettó keresetek lassú növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék januári további emelése. A január–áprilisi reálkereset – az infláció 8,6 százalékos növekedése mellett – 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az átlagot meghaladó mértékben, 20,2 százalékkal nőttek a keresetek az építőipar, 12,3 százalékkal a kereskedelem, javítás, 11,7 százalékkal az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és 10 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban. – A keresetek itt mutatkozó növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése – jegyzi meg a KSH. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az év egészére a bérek vásárlóerejének átlagosan 4,7 százalékos csökkenésére számít. Mint mondta, a nyári hónapokban fennmaradhat a hat százalék feletti reálbércsökkenés, az infláció mértékének várható visszaesésével pedig a keresetek vásárlóerejének romlása is csökkenhet. Mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy a minimum-járulékalap által gerjesztett béremelkedés meglódíthatja az úgynevezett másodlagos inflációt, hiszen ezzel olyan ágazatokat kényszerítettek többletkiadásra – például a szolgáltató- és építőipart –, amelyek ezt nemigen engedhették volna meg maguknak. Véleménye szerint a munkaadók e területeken ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek költségeik növekedését áthárítani a vásárlókra, ami ismét meglódíthatja az inflációt, ami a bérek vásárlóerejét is tovább ronthatja.
Megsértett béralkuk. A kormány az első negyedévben túlteljesítette a konvergenciaprogramból rá jutó feladatokat – reagált a KSH adataira Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek elnöke hangsúlyozta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) született bruttó 5,5–8 százalékos bérajánlás 2–3,5 százalékos reálbércsökkenést jelent, a kabinet tehát majdnem megkétszerezte a munkavállalók veszteségeit. A kormány már tavaly is durván megsértette az országos és a helyi béralkukat, amikor szeptemberben járulékot emelt – emlékeztetett az érdekvédő. Szerinte minden jel arra mutat, hogy – az emelkedő megélhetési költségek mellett – a reálbércsökkenés éves szinten is magasabb lesz a tervezettnél. Borsik elmondta: ha az Alkotmánybíróság jóváhagyja az OÉT-törvényt, a kormánynak legkésőbb szeptember végén ismertetnie kell a bérajánlással kapcsolatos javaslatát, így az egyeztetések hamarabb elkezdődhetnek, mint eddig. Szerinte vissza kellene térni ahhoz a gyakorlathoz, hogy az OÉT-ben nem bruttó, hanem reálbéremelésről szóló megállapodást kössenek. (B. Á.)
EU: Hatalmas különbségek. Két szélsőséges érték között mozognak a kötelező minimálbérek az EU-ban: míg Bulgáriában ennek értéke havi 92, addig Luxemburgban 1570 euró, vagyis a nagyhercegségben a bolgár minimálbér tizenhétszeresét kapják az alkalmazottak. A vásárlóerőt is figyelembe véve a különbségek a hetedére csökkennek: e mérték szerint a minimálbér Romániában a legalacsonyabb, s Luxemburgban a legmagasabb. Az Eurostat szerint a tagállamok három kategóriába sorolhatók. Az elsőbe tartoznak azok az országok, ahol a havi minimálbér 300 euró alatti. Ebben található Magyarország is 258 euróval. A második kategóriában lévő államokban a minimálbér 400 és 700 euró között változik. Idetartozik többek között Szlovénia, Málta, Portugália és Görögország is. A harmadik csoportot képviselik azok az országok, amelyekben a minimálbér összege meghaladja a havi 1200 eurót. Az Eurostat statisztikai adatai szerint Magyarországon az alkalmazottak nyolc százaléka kénytelen beérni minimálbérrel, míg Csehországban csupán két százaléka, Szlovákiában 1,7, Lengyelországban pedig 2,2 százaléka. (L. I.)
origo.hu
Jászsági díler bukott le a rendőrök előtt átadás közben
