Nem pereskednek a Lipótért

Visszalépett követelésétől a magyar pszichiátria atyjának tekintett Schwartzer Ferenc leszármazottja, aki Bárándy György ügyvéd segítségével próbálta meg visszaszerezni az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet privatizáció előtt álló, több mint tízmilliárd forintot érő ingatlanát. Nem sikerült ugyanis megtalálni az adományozásról szóló okiratot. A Fővárosi Földhivatal közben megküldte lapunknak a Lipót dokumentációját, amelyből kiderül: valóban szerepel az iratokban egy téves bejegyzés, de az csak egy, az ügy szempontjából érdektelen szolgalmi jogot érint.

Visszalépett a magyar pszichiátria ősatyjaként számon tartott Schwartzer Ferenc oldalági leszármazottja az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre (OPNI) irányuló követelésétől. A Bárándy György ügyvéd által képviselt család arra hivatkozva szerette volna megszerezni a Lipótként ismertté vált egykori tébolydát, hogy tudomása szerint a budai hegyvidék egyik legdrágább részén fekvő kastélyépületet Schwartzer adományozta a magyar államnak. A XIX. század második felében történt adományozás feltétele pedig az volt, hogy az épületet legalább 200 évig a pszichiátria szolgálatában kell tartani. Bárándy Györgytől megtudtuk: az elmúlt hetekben nem sikerült fellelni az ajándékozásra utaló dokumentumot, így a követeléstől elálltak. Kapronczay Károly, a Semmelweis Egyetem Orvostörténeti Múzeumának főigazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában közölte: nincs alapító okirata az intézménynek, mert azt annak idején rendeleti úton hozták létre.
Időközben a Magyar Nemzetnek levelében a Fővárosi Földhivatal is megküldte az OPNI eredeti kézzel írott, illetve a későbbi gépelt tulajdoni lapjának másolatát. Ebben a magyar államot mint tényleges tulajdonost 1896-tól jegyzik. Eltérést mutat azonban egy 1883-as szolgalmi jogról szóló bejegyzés, amit egy vízmedence építési és fenntartási munkálatainak elvégezhetősége céljából alapítottak. Mindez azért fontos, mert Bárándy György korábban a Magyar Hírlapban úgy nyilatkozott: a család igazát erősíti, hogy vélhetően meghamisították az OPNI tulajdoni lapját. Azon ugyanis 1883-as bejegyzéssel „jogosultként” szerepel a Fővárosi Tanács VB, holott a tanács csak a második világháború után jött létre. A földhivatal által megküldött iratmásolatokból kiderül, hogy a szolgalmi jogosultságot eredetileg (a kézzel írt dokumentumon) még „Budapest főváros javára” jegyezték be. Egy későbbi, gépelt verzióban viszont már a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága szerepel ezen a helyen.
A neves ügyvéd a földhivatal magyarázatától eltekintve úgy látja, hogy hitelesen kellett volna átjegyezni a jogosultságot, hiszen így hamis állítás szerepel az iraton.
– Az 1800-as években sem VB, sem tanács nem volt – mondta lapunknak Bárándy.
A szolgalmi jog kérdése azonban mit sem változtat a tulajdonos személyén, így egyelőre aligha akadályozható meg a 15 milliárd forint értékűre becsült ingatlanegyüttes privatizációja.