Szóvirágok és hidegháborús árnyak

Miközben az észak-atlanti szövetség főtitkára moszkvai látogatásán igyekezett megnyugtatni a Nyugat megújult katonai fenyegetését kommunikáló orosz vezetést, az a jelek szerint rövidesen kilép a hidegháborút lezáró európai hagyományos fegyverkorlátozási szerződésből (CFE).

Jaap de Hoop Scheffer arról próbálta meggyőzni vendéglátóit, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer Közép-Európába tervezett komponensei nem irányulnak Oroszország ellen. A NATO főtitkára Szergej Mironovval, az orosz felsőház elnökével az Eho Moszkvi rádió műsorában vitázva úgy fogalmazott: „Nem kell Einsteinnek lenni ahhoz, hogy megértsük, tíz elfogórakéta nem jelent fenyegetést Oroszországra.” Partnere viszont hipotetikus fenyegetésnek nevezte a tömegpusztító fegyverek és rakétatechnológiák terjedését, amelyek ellen ezek a rakéták védelmet nyújtanának.
Scheffer látogatásának apropóját az adta, hogy éppen tíz éve, 1997-ben írták alá a NATO–orosz együttműködés alapjait rendező párizsi megállapodást. Az évfordulóra árnyékot vet az európai hagyományos erők korlátozásáról szóló szerződés (CFE) válsága is. Az orosz elnök nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti Oroszország részvételét, amiért a szövetség tagországai nem ratifikálják a dokumentumot. A NATO-tagok ezzel szemben eddig azért nem ellenjegyezték a CFE-t, mert szerintük Moszkva nem hajtotta végre az 1999-es módosításkor vállalt kötelezettségeit, azaz nem vonta ki csapatait Grúziából és a Dnyeszteren túli köztársaságból.
Vlagyimir Putyin és Scheffer tegnapi találkozóján ugyanakkor az udvarias szóvirágok kapták a főszerepet, s a szövetség első embere hangsúlyozta, hogy a párbeszéd folytatódik. Moszkvai lapok mindenesetre már arról adtak hírt, hogy a CFE-ben való együttműködést felfüggesztő elnöki rendelet elkészült, és csak azt fontolgatják, hogy Putyin washingtoni útja előtt vagy azt követően léptessék érvénybe. A sajtó szerint a gyakorlatban már utasítottak vissza két, a CFE alapján oroszországi ellenőrzésre érkezett NATO-delegációt, egy magyart és egy bolgárt, azzal az ürüggyel, hogy „az általuk meglátogatni kívánt csapatok előre nem látott okok miatt nem állnak készen külföldi delegációk fogadására”. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot, ahol azt a választ kaptuk, hogy „a CFE-egyezményben foglaltaknak megfelelően az orosz fél nem visszafordította, csupán előre nem látható okokra való hivatkozással nem tudta fogadni a külföldi delegációt, ezért az ellenőrzést későbbi időpontra halasztotta”. A magyar csoport egyébként éppen tegnap utazott volna ki egy úgynevezett 48 órás ellenőrzésre, amelynél a célobjektumot csak a kiutazás után nevezik meg.
Bár nincs összefüggésben a CFE-szerződés ellenőrzési rezsimjével, a hidegháborút követő bizalomerősítés egy másik intézménye, a Nyitott égbolt program egyelőre zavartalanul működik. A kecskeméti 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis kamerákkal felszerelt An–26-osa június első hetében még zavartalanul végezhette ellenőrző repülését Moszkva és Szentpétervár légterében.

Szekeres Oroszországban. Értesüléseink szerint nem fogadta orosz kollégája a magyar honvédelmi minisztert, aki kétnapos látogatáson tartózkodik Oroszországban; a magyar kormánytag ugyanakkor elutasította a pótlólag felkínált találkozót Anatolij Szergyukov helyettesével. Szekeres Imre más tárgyalópartnereinek felvetette: a honvédség 2009-ben selejtezendő MiG–29-eseit vegye vissza Oroszország, és cserébe javítsák meg a magyar helikopterflottát, vagy adjanak új helikoptereket. (MN)