Tárgyalhatatlan villanytörvény

Nagy kérdés, képes lesz-e érdemben megtárgyalni az Országgyűlés az új villamosenergia-törvényt, mert a júliustól esedékes szabályozáshoz módosító javaslatok tömkelegét nyújtották be – kormányoldalról is.

Erdősi Csaba
2007. 06. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bántó érdektelenség mellett kezdődött hétfőn késő este az Országgyűlésben a villamosenergia-ellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az új szabályozást bemutató Kóka János a vita kellős közepén egyéb feladataira hivatkozva eltávozott a Házból, s helyét Tátrai Miklós pénzügyi államtitkár vette át. Ekkor már csupán néhány képviselő tartózkodott az ülésteremben, s a hangulat, mondhatni, családias volt: az ellenlábas képviselők olykor tegezték egymást. Nem minden alap nélkül jegyezte meg az MDF-es Katona Kálmán – a Magyar Villamos Művek egykori elnöke –, 1990 óta nem volt arra példa, hogy egy ilyen horderejű törvényt ellenzéknek és kormányoldalnak egymást között kelljen megvitatnia úgy, hogy közben az illetékes tárcát nem képviseli senki.
A törvényjavaslat egyébként teljesen új fejezetet nyitna a magyar áramszolgáltatásban. Lényege röviden összefoglalva annyi, hogy megszüntetné a hatósági árakat s a szolgáltatók területi korlátozásait, így elvben minden fogyasztó attól a szolgáltatótól vásárolhatna áramot, akitől akar, olyan áron, amilyet kialkudott magának. A kisfogyasztóknak azért megmaradna a jelenlegi hatósági áras rendszer kilúgozott verziója, a hangzatos „egyetemes szolgáltatás” cím alatt. Az egyetemes szolgáltató ügyfelei ugyanis a tervek szerint élvezhetnek majd valamiféle állami árkontrollt, de ez sokkal gyengébb lesz a jelenleginél. Ráadásul az új rendszerben megszűnik a Magyar Villamos Művek jelenlegi elosztó-, illetve árkiegyenlítő szerepe, a piacnyitás ellenzői ezért az áramárak hirtelen megugrásától, és a piac utolsó erős állami szereplőjének végzetes meggyengülésétől tartanak.
A törvényt július elsejéig kellene kihirdetni, de azután még miniszteri rendeletek tucatjaira van szükség a piaci szabályozás részletes kialakításához, úgyhogy a tényleges hatályba lépés jövő év januárjára várható. Az Energiapolitika 2000 Társulat szerint ez minimum aggályos, mert olyan törvényt fog megszavazni így a parlament, mely nem egyéb üres keretnél: a valódi tartalmat az Országgyűlés megkerülésével töltik majd bele. Az is nagy kérdés, milyen minőségű lesz ez a keret. A törvényhez ugyanis 221 módosító indítványt nyújtottak be, s közülük legalább száz kormányoldalról érkezett. Nagy kérdés, hogyan lehet ezekről felelősséggel szavazni a hátralévő rövid idő alatt. A szocialista Podolák György szerint a benyújtott módosítások jelentős része csupán apróság, például elírások pontosítása, így nem okoz megoldhatatlan problémát a megtárgyalásuk. Lehetséges, hogy ez tényleg így van, mi azonban véletlenszerűen keresve is találtunk jó néhány olyan javaslatot, amelyek nem intézhetőek el ilyen gyorsan. Például a Podolák György által benyújtott több tucat előterjesztés közül az egyiket, amelynek az a célja, hogy megakadályozza a Magyarországon olcsón termelt áram külföldi eladását, és nem mellékesen azt is lehetővé tenné, hogy a nagyon drágává váló piaci szereplőket az energiahivatal költségalapú árazásra kötelezhesse.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.