Csanádpalotán, a román határ menti településen festik az önkormányzat épületét. Igazi luxusberuházás ez, hiszen ha a 31 milliós fertőtlenítési díjat ki kell fizetniük, az önkormányzat négyévi felújítási kerete válik köddé. Az önkormányzat és intézményei – az iskola, óvoda, bölcsőde, idősek otthona – fenntartása havonta 17-19 millió forintba kerül, így a pénz kifizetésébe gyakorlatilag belerokkanna a falu – tudom meg Kovács Gábortól, a háromezer lelkes település polgármesterétől.
Katasztrófavédelmi kötelezés
Tavaly júniusban, az árvíz levonulása után a régi gyakorlat szerint fertőtlenítésbe kezdtek a Maros és a Tisza menti települések. Nem is volt más választásuk, hiszen a víz elöntötte a szeméttárolókat, a csatornákat, emésztőket és sok állat is elpusztult, ezért a fertőtlenítést maga a katasztrófavédelmi igazgatóság rendelte el. Akkor a kormányzati ígéretek arról szóltak, hogy a vis maior keret az elsődleges védekezést illetően – amibe beletartozik a fertőtlenítés is – felülről nyitott, azaz a számlát az állam állja. Jogszabályok szerint a fertőtlenítés az első fokú védekezési feladatokhoz tartozik, amelyet teljes egészében megtérít az állam – tudom meg a település első emberétől.
– Az árvizet követően a megyei katasztrófavédelem június 8-án több önkormányzatnak is megküldte a BS Alfa Bt. fertőtlenítési munkájának árajánlatát, amely nettó 11 forint 20 filléres négyzetméterenkénti költségről szólt. A csanádpalotai önkormányzat szerződést is kötött a hódmezővásárhelyi céggel a Maros-part megszórására. Június 14-én az akkori polgármester viszont átvett egy 31,358 millió forintos számlát, amelyen már 31 forint négyzetméterenkénti költség állt – ismertette a részleteket a jelenlegi polgármester. Bár a katasztrófavédelemi igazgatóság dokumentumai alapján a munkálatokat június 11–25. között végezték el, az átadás-átvételi jegyzőkönyv már 19-én elkészült, amelyet azonban csak a cég írt alá.
Megalázó összeg
Később Csanádpalota bejelentette vis maior igényét a kormányzat felé, hogy a számlát teljesíteni tudja. A szaktárcától összesen 12 880 forint támogatást kaptak, amely azonban számlának csak a 0,04 százalékát fedezi. Az összeg annak rendje és módja szerint tavaly decemberben meg is érkezett az önkormányzat számlájára, s azt át is utalták a betéti társaságnak. – A fennmaradó részt nem tudjuk kifizetni – szögezte le a polgármester.
Kovács Gábor nem érti, hogy a Tiszától és Marostól legmesszebbre eső településként miért kellett az először kijelölt kilenc hektár helyett végül 91 hektárt fertőtleníteni. Álláspontja szerint a munka és a teljesítés nincs arányban egymással, ezért a szerződést bíróságon támadták meg. Az elsődleges probléma viszont az, hogy az ígért kormányzati támogatások elmaradása miatt nem lehet kifizetni a megkötött szerződéseket, hiszen a négyzetméterenként 31 forintos áron fertőtlenített területek után a kormány csak az ígért összeg töredékét utalta át. Gyakorlatilag azóta a vállalkozó számláját átveszik az önkormányzatnál, majd aznap visszapostázzák a hódmezővásárhelyi cég címére. – A levél soha nem alszik itt – szögezi le a polgármester.
Bár eddig csak Csanádpalota perelt, összesen tizennégy település rendelte meg a hódmezővásárhelyi BS Alfa Bt.-től a fertőtlenítést. A 280 millió forintosra taksált munkára az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium összességében csak 57 milliót fizetett ki, mert úgy ítélte meg, a külterület fertőtlenítésének költségei nem őt terhelik. Emiatt a többi település is csődbe juthat, amennyiben a bíróság a tavalyi szerződésben foglalt összegek megtérítésére kötelezi a falvakat. Dóc például 21 millió forinttal tartozik, s hasonló tételt követelnek Apátfalvától is. A polgármesterek még mindig bíznak benne, hogy a kormány nem hagyja őket cserben.
Csanádpalotának korábban komoly turisztikai tervei voltak. Rosszkor jött a csődhelyzet fenyegető réme.
A település közel fekszik Gyopárosfürdőhöz, Gyulához, sőt Arad is „karnyújtásnyira” van. Mivel a falu elnéptelenedőben van, hiszen valamikor ötezernél is többen laktak itt, háromszáz üresen álló ház közül válogathatnának a befektetők. A község utcáin olvasható hirdetések szerint egy háromszobás családi házat már 3–3,5 millióért meg lehet vásárolni.
Csanádpalotán több érdekes látnivaló akad, például a kistérségben egyedülálló, emeletes községháza. Építészeti érdekesség a 150 esztendős falusi iskola is, valamint Magyarország első színigazgatójának, Kelemen Lászlónak a síremléke, illetve az 1864-ben felállított kápolna. Gyönyörű hagymakupolás építményre bukkantunk az út mellett. Az egykori szolgabírói épület, amelyet a második világháború után a katonaság uralt, évek óta üresen áll. Az önkormányzat Európa-házat szeretett volna ott nyitni, de ha csődhelyzetbe kerülnek, inkább távolabb kerülnek Európától, minthogy közelednének hozzá – mondja nekem egy neve elhallgatását kérő önkormányzati tisztviselő.
A települést járva kiderül, ezenkívül nem sok kitörési lehetőségük maradt az itt élőknek. Akinek van földje, annak a hagymatermesztés jelenthet bevételt. Falusi vendéglátással egy vállalkozó próbálkozik, ő egyébként takaros éttermet üzemeltet a főtéren. Finom a főztje, de mégis kevés a betérő vendég. Pedig az országban nem sok helyen lehet 390 forintos menüben rizslevest és fokhagymás flekkent enni tócsnival, vagy frankfurti levest és Kőrös-parti pulykát apró, fodros csőtésztával. Ennek ellenére kevés az átutazó Csanádpalotán, hiszen a többség Szeged felől érkezvén inkább a nagylaki határátkelő felé veszi az irányt. A vendégházban tizenöt embert tudnának elhelyezni, de sokszor másfél hónapig nincs egyetlen szállóvendégük sem.
Tizenhét éve maszek a turkálót működtető Szügyi Lászlóné is. Fél évig faárut értékesített, majd inkább élelmiszerboltot nyitott. Az sem ment, így tizennégy éve használt ruhát árul. Igaz, amióta a kínai bolt megnyitott, felére esett a pénzforgalma. – Nagyon ügyesen kell csinálnom, mert négytagú a családom, a férjem pedig rokkantnyugdíjas – árulja el csendesen.
Levél Gyurcsánynak
– Nemcsak az érintett települési önkormányzatokat, hanem a mi cégünket is csőd fenyegeti, hiszen a települések vonakodása miatt 180 milliós kinnlevőséggel kell számolnunk – nyilatkozta lapunknak Túri József, a fertőtlenítő cég vezetője. Nem titkolja, mivel gyakorlatilag patthelyzet alakult ki, örülnek annak, hogy feljelentették őket, és hamarosan bírósági tárgyalások kezdődnek az ügyben, mert ez az egyetlen mód, hogy felhívják a figyelmet erre a képtelen helyzetre. A vis maior ügy viszont vállalkozóként nem csak őket érinti, hiszen a BS Alfának öt alvállalkozó segített be: a fertőtlenítésben két hónapon keresztül 125-en vettek részt, mégpedig nagyon szegény emberek, akik a sárban hordták a mocskot és az állati tetemeket.
Túri József nem titkolta, hogy megkereste a minisztériumot és a levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is. Gyurcsány nevében a tanácsadójától azt az írásos választ kapta, hogy perelje be az önkormányzatot, mivel velük állnak szerződéses viszonyban.
Túri József azt mondta, most, hogy ezt megtette helyettük, azaz beperelte őket Csanádpalota önkormányzata, nyugodtan állnak a bíróság elé, mert olyan szerződésről van szó, amelyben rögzítették az árat, a területet, ezt az önkormányzat aláírta, befogadta a számlát és kiadták a teljesítésigazolást is. Egyébként szerinte reális a négyzetméterenként 32 forintos fertőtlenítési költség, hiszen a katasztrófavédelmi hatóságnak adott árajánlatok közül a konkurencia részéről ennek a háromszorosa is előfordult.
Egy neve elhallgatását kérő informátortól megtudtuk, a fertőtlenített területek ellenőrzése a munka elvégzésétől számított negyedik hónapban történt, többnyire íróasztal mellől, hiszen csak két önkormányzat tud arról, hogy a vizsgálatot végző emberek megjelentek a földeken. Kérdés az, hogy négy hónap elteltével mit lehetett ellenőrizni, s mit nem. Miközben a független vezetésű kis falvakat csődhelyzetükben magukra hagyták, egyes településeken az önkormányzat kártalanítása „korrektebb elszámolással” történt. Ilyen Makó városa, amelynek köztudottan MSZP-s vezetésű.
„Nem indokolt költségek”
Az egyelőre megoldhatatlannak tűnő helyzettel kapcsolatos kérdéseimre a szakminisztérium önkormányzati államtitkársága nevében Orodán Sándor szóvivő tájékoztatott. Kijelentette: a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság álláspontja szerint nem történt fertőtlenítési elrendelés, s a tárca vis maior kerete is csak annyiban volt „felülről nyitott”, hogy az indokolt költségekhez valóban minden esetben támogatást nyújtott a központi költségvetés. – Nincs olyan jogszabály, amely a fertőtlenítést az elsődleges védekezési feladatok közé sorolja, és olyan sincs, amely kimondaná, hogy az állam teljes egészében megtéríti az ilyen költségeket – állította, hozzátéve, hogy „a nem indokolt költségek megtérítésére nincs lehetőség”.
Arra a kérdésemre, hogy miért a fertőtlenítés után négy hónappal történt az ellenőrzés, s mit lehet ilyenkor ellenőrizni, a szóvivő a következőket válaszolta: „A minisztérium kizárólag akkor tudott felülvizsgálatot kezdeni, amikor az önkormányzati pályázatok beérkeztek a minisztériumba. A felülvizsgálat keretében helyszíni vizsgálatot végeztek Csongrád megye több érintett településén, személyes egyeztetést folytattunk Szegeden a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, a Csongrád Megyei Védelmi Hivatallal és a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanáccsal annak érdekében, hogy a rendkívül nagy költségek hátterével megismerkedjünk.” – A vízügyi igazgatóság, az ÁNTSZ és az önkormányzatok által megküldött iratokat összevetve látható, hogy a fertőtlenítési munkálatok jelentős része indokolatlan volt: az önkormányzatok többsége külterületen, a gátak mentén – a mentett oldalon – több 10 méter szélességben fertőtlenítést végeztetett, amelyre nem volt szükség – érvelt Orodán Sándor, az önkormányzati minisztérium szóvivője. Végezetül leszögezte: a minisztérium nem segít a csődhelyzetbe jutott önkormányzatokon, hiszen újabb vis maior támogatások megítélésére nem látnak lehetőséget.
A kormány tehát nem fizet, így biztosnak látszik, hogy a pénzéhez egyik fél sem fog hozzájutni.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
