Utólag jóváhagyott vadászpuskák

Panasszal fordult tegnap a Katonai Főügyészséghez Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd. Érvelése szerint az elsőfokú hatóság jogsértően szüntette meg a büntetőeljárást a rendőri vezetők ellen a könnygáz és a gumilövedék használata, illetve az azonosító jelvények ügyében. A jogász a büntetőeljárás folytatását szorgalmazza.

Összesen 37 rendőr szerzett a könnygáztól különféle sérüléseket október 23-án, amikor a rendőrség csapaterőt vetett be a Belvárosban, az Astoria és a Deák tér környékén. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője úgy véli: a rosszullétek, megbetegedések azért következtek be, mert a rendőrség vezetői nem gondoskodtak arról, hogy az egyenruhások megfelelő eszközöket alkalmazzanak.
Alkalmatlan gázálarcok
A jogvédő szervezet kezdeményezésére megindult büntetőeljárásban a Budapesti Katonai Ügyészség elsőfokú határozata megállapította: a helyszínre kiszállított gázálarcok alkalmatlanok voltak a hosszabb ideig tartó csapaterős tevékenység végrehajtására, a bevetéskor használt sisakkal nem voltak kompatibilisek. A rendőrök ugyanakkor folyamatosan alkalmaztak könnyfakasztó gázt. Az ügyészség szerint „tevékenységük jellege miatt, s a terület beépítettsége okán huzamosabb ideig gázzal telített környezetben kellett jelentős fizikai megterhelést igénylő feladatot teljesíteniük”. Az ügyészség ezek ellenére egyetlen parancsnok felelősségét sem állapította meg, mert a rendőri vezetők, az egyébként alkalmatlan eszközök kiszállításával, objektíve teljesítették a kötelességüket.
Hiányoztak a jelvények
A rendőrök – mondhatni – maguk tehetnek arról, ami történt. A nyomozó hatóság szerint ugyanis „vállalva a könnyfakasztó gáz esetleges hatásait, saját elhatározásból mellőzték a gázálarc használatát. A dobálások miatt fontosabbnak tartották a nagyobb védelmet nyújtó bevetési sisak viselését.”
Gaudi-Nagy Tamás panasszal élt a döntés ellen, és azt kérte, hogy a Katonai Főügyészség utasítsa az eljárás folytatására a Budapesti Katonai Ügyészséget. Az elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűncselekménye szerinte megvalósult. Az ügyben panasszal élhet valamennyi sértett, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat 37 munkatársa is.
A Budapesti Katonai Ügyészség határozata szerint nem bűncselekmény az sem, hogy a rendőri vezetők lehetővé tették, hogy az egyenruhások a belvárosi csatározások idején ne viseljenek azonosító jelvényt. A határozat azt közli, katonai bűncselekmény akkor valósult volna meg, ha a jelvények hiánya hátrányosan befolyásolja a szolgálatot, a fegyelmet. Gaudi-Nagy Tamás a panaszában azt állítja, a fegyelem kifogásolható volt. A csapaterőként bevetett egységek egyes tagjai azonosíthatóságuk hiánya miatt léptek fel brutálisan a békés polgárokkal szemben is. Az országos rendőrfőkapitány tavaly szeptember 27-én nemcsak a rendőrségi törvényt, de az Alkotmánybíróság határozatát is megsértette, amikor utasításában lehetővé tette, hogy a gyakorlóruhára ne tűzzék ki az azonosítót. A parancsnokok pedig ezen jogsértő utasítás alapján engedélyezték a kivezényelt egységek anonim fellépését. Gaudi-Nagy Tamás szerint ennek tudható be, hogy bár az őszi események miatt 39 rendőr ellen indult büntetőeljárás, a vádemelésig csupán nyolc ügy jutott el.
Sörétes vadászpuska
A büntetőeljárás folytatását, katonai bűncselekmény megállapítását kéri a Nemzeti Jogvédő Alapítvány amiatt is, mert a rendőri vezetők lehetővé tették, hogy munkatársaik október 23-án sörétes vadászpuskából gumilövedékeket lőjenek ki a békés járókelőkre. Egy Síp utcai lakost ilyen fegyverből kilőtt lövedék sebesített meg. Az eljárást nemrégiben megszüntető Budapesti Nyomozó Ügyészség rögzítette, hogy sem a vadászpuska, sem a lőszer használatához nem volt meg az ORFK jóváhagyása.
A rendészeti miniszter is csak utólag, tavaly december 6-án járult hozzá, hogy az eszközöket rendszerbe állítsák. Gaudi-Nagy Tamás szerint az elöljárói intézkedés elmulasztását követhette el, aki a fegyverek beszerzését, alkalmazását lehetővé tette.