Vénül Kelet-Európa

Kelet-Európában és a volt Szovjetunió országaiban a következő másfél évtizedben gyorsul az öregedés folyamata – állapítja meg a Világbank egyik tanulmánya. Az elemzés szerint hazánk lakossága nyolc százalékkal csökken 2025-ig.

Fiatalodásra csak Törökországban, Albániában, valamint a térség legkeletibb végein lehet számítani 2000–2025 között – áll a Világbank Kelet-Európa és a volt Szovjetunió öregedő népességét kutató tanulmányában. 2025-ben több mint minden ötödik bolgár állampolgár 65 év feletti lesz, míg Ukrajna népessége mintegy ötödével csökken 2000–2025 között. Az átlag szlovén 47,4 éves lesz 2025-ben – az egyik legidősebb a világon, Magyarország lakossága pedig 8 százalékos csökkenésre számíthat. A Világbank elemzői úgy vélik, az öregedési problémák kezelését nehezíti, hogy a demográfiai változás kezdete időben egybeesik a politikai és gazdasági rendszerváltással.
A népesség más országokban is gyorsan öregszik: már 2010-re a népességszám csökkenése várható olyan iparilag fejlett országokban is, mint Franciaország, Olaszország és Japán.
Az elemzés szerint az elöregedés nem okozza a gazdasági növekedés feltétlen lassulását. A szokásos nemzetközi mérési adatokra rácáfolva, néhány kivételtől eltekintve, az új közép-európai EU-tagállamokra igaz az állítás, hogy a megtakarítások demográfiai okokra visszavezethető csökkenését ellensúlyozza a gyors gazdasági növekedés korábbi éveiből származó magasabb jövedelem és a cégek képessége, hogy a nemzetközi tőkepiacokról elégítsék ki beruházási igényeiket.
A tanulmány szerint nem fenyeget a munkaerő-utánpótlás csökkenésének veszélye sem, mert egyértelmű politikai ráhatással növelhető a térség legtöbb országára jellemző, nemzetközi öszszehasonlításban alacsony munkapiaci részvétel. Ugyanakkor a mennyiségi hiányt bőven ellensúlyozhatja a munkaerő termelékenységének fejlődése, valamint a nyugat-európai országokban már évek óta tapasztalható migráció.
A térség számos országában szembe kell nézni azzal, hogy lényegesen megnőnek az egészségügyi és a nyugdíjkiadások, illetve az idősgondozás költségei, a népesség öregedése következtében viszont nem meglepő módon csökkennek majd a közoktatási költségek. A kutatók felhívták a figyelmet arra is, hogy most még elegendő idő van arra, hogy olyan reformok induljanak el, amelyek racionalizálják az egészségügy szerkezetét és kiadásait.