Kronológia

• 1988. december 21-én a skóciai Lockerbie felett felrobbant a Pan Am amerikai légitársaság óriásgépe, a merénylet következtében 270 ember veszítette életét.
• 1991. november 14-én az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában vádat emeltek a líbiai titkosszolgálat két ügynöke, Ali Mohamed al-Megrahi és Ali Amin Kalifa Femah ellen, követelve Líbiától a két feltételezett tettes kiadását.
• 1991. november 22-én Tripoli visszautasította a kérelmet, ám a két férfit a hivatalos közlés szerint házi őrizetbe helyezték.
• 1992. január 21-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az egyhangúlag elfogadott 731-es határozatában felszólította Líbiát: mindenben segítse elő a merénylet kivizsgálását. Tripoli beleegyezett, hogy a gyanúsítottakat semleges országban állítsák bíróság elé, ám egyben a Nemzetközi Bírósághoz is fordult, hogy az döntsön a vitában. A keresetet Hága elutasította.
• 1992. március 31-én az ENSZ BT 748-as határozatában szankciókat rendelt el Líbiával szemben, amennyiben az arab ország nem adja ki a gyanúsítottakat. Megtiltották, hogy a líbiai repülők elhagyják az országhatárt, vagy külföldi gépek berepüljenek az észak-afrikai állam területére. Egyidejűleg embargót rendeltek el minden katonai eszközre, beleértve a műszaki cikkeket is. Az ENSZ felszólította tagállamait, hívják vissza katonai tanácsadóikat, a diplomáciai képviseletek pedig csökkentsék létszámukat.
• 1993. június 30-i csúcsértekezletén – miután az Arab Liga közvetítő kísérletei sikertelenül végződtek – az Afrikai Egységszervezet (az Afrikai Unió elődje) határozatban szólította fel az ENSZ-t szankcióinak megszüntetésére.
• 1994 novemberére Allen Francovich rendezésében dokumentumfilm is készült a merényletről Máltai kettős kereszt (The Maltese Double Cross) címmel, amelyben több szakértő is megkérdőjelezte az amerikai és a brit hatóságok bizonyítékait. A filmben egy FBI- és egy CIA-alkalmazott is kemény kritikát fogalmazott meg a szolgálatok munkatársaival szemben. A filmet benevezték a londoni filmfesztiválra, de a bemutató előtt néhány nappal kikerült a programból. Végül a Channel 4 brit csatorna mutatta be a filmet.
• 1998. április 21-én, miután az ENSZ többször is meghosszabbította szankcióit, megegyezés született arról, hogy Hollandiában tárgyalják az ügyet skót jogrend szerint.
• 1999. április 5-én Líbia átadta ügynökeit, akiket a hollandiai Camp Zeist nevű egykori amerikai támaszpontra szállították, ahol skót felségterületet alakítottak ki. Ez volt az első eset a világtörténelemben, hogy egy ország igazságszolgáltatása ily módon más állam területén ítélkezzen.
• 2000. május 3-án megkezdődött a per. Egy héttel később a líbiai ügynökök ügyvédei azt állították, két palesztin szervezet, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Palesztinai Népi Harci Front áll a támadás mögött.
• 2001. január 10-én az ügyész a két gyanúsított gyilkosságban való bűnösségének kimondását kérte.
• 2001. január 31-én ítéletet hirdettek. Al-Megrahit bűnösnek mondták ki, és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, a másik vádlottat felmentették. Muamer el-Kadhafi líbiai vezető politikai ítéletről beszélt, Tripoliban ezrek vonultak az utcákra.
• 2002. október 31-én – bár a megállapodást Tripoli előzetesen tagadta – aláírták a 2,7 milliárd dolláros kártérítésről szóló megállapodást.
• 2003. augusztus 16-án Líbia elismerte felelősségét a merényletért, majd hat nap elteltével átutalta Svájcba a hatalmas öszszeget.
• 2007 júniusában kétségek merültek fel az ítélet kapcsán, az új bizonyítékok palesztin terroristák felelősségére utalnak.