Kronológia

MN
2007. 07. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

• 1988. december 21-én a skóciai Lockerbie felett felrobbant a Pan Am amerikai légitársaság óriásgépe, a merénylet következtében 270 ember veszítette életét.
• 1991. november 14-én az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában vádat emeltek a líbiai titkosszolgálat két ügynöke, Ali Mohamed al-Megrahi és Ali Amin Kalifa Femah ellen, követelve Líbiától a két feltételezett tettes kiadását.
• 1991. november 22-én Tripoli visszautasította a kérelmet, ám a két férfit a hivatalos közlés szerint házi őrizetbe helyezték.
• 1992. január 21-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az egyhangúlag elfogadott 731-es határozatában felszólította Líbiát: mindenben segítse elő a merénylet kivizsgálását. Tripoli beleegyezett, hogy a gyanúsítottakat semleges országban állítsák bíróság elé, ám egyben a Nemzetközi Bírósághoz is fordult, hogy az döntsön a vitában. A keresetet Hága elutasította.
• 1992. március 31-én az ENSZ BT 748-as határozatában szankciókat rendelt el Líbiával szemben, amennyiben az arab ország nem adja ki a gyanúsítottakat. Megtiltották, hogy a líbiai repülők elhagyják az országhatárt, vagy külföldi gépek berepüljenek az észak-afrikai állam területére. Egyidejűleg embargót rendeltek el minden katonai eszközre, beleértve a műszaki cikkeket is. Az ENSZ felszólította tagállamait, hívják vissza katonai tanácsadóikat, a diplomáciai képviseletek pedig csökkentsék létszámukat.
• 1993. június 30-i csúcsértekezletén – miután az Arab Liga közvetítő kísérletei sikertelenül végződtek – az Afrikai Egységszervezet (az Afrikai Unió elődje) határozatban szólította fel az ENSZ-t szankcióinak megszüntetésére.
• 1994 novemberére Allen Francovich rendezésében dokumentumfilm is készült a merényletről Máltai kettős kereszt (The Maltese Double Cross) címmel, amelyben több szakértő is megkérdőjelezte az amerikai és a brit hatóságok bizonyítékait. A filmben egy FBI- és egy CIA-alkalmazott is kemény kritikát fogalmazott meg a szolgálatok munkatársaival szemben. A filmet benevezték a londoni filmfesztiválra, de a bemutató előtt néhány nappal kikerült a programból. Végül a Channel 4 brit csatorna mutatta be a filmet.
• 1998. április 21-én, miután az ENSZ többször is meghosszabbította szankcióit, megegyezés született arról, hogy Hollandiában tárgyalják az ügyet skót jogrend szerint.
• 1999. április 5-én Líbia átadta ügynökeit, akiket a hollandiai Camp Zeist nevű egykori amerikai támaszpontra szállították, ahol skót felségterületet alakítottak ki. Ez volt az első eset a világtörténelemben, hogy egy ország igazságszolgáltatása ily módon más állam területén ítélkezzen.
• 2000. május 3-án megkezdődött a per. Egy héttel később a líbiai ügynökök ügyvédei azt állították, két palesztin szervezet, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Palesztinai Népi Harci Front áll a támadás mögött.
• 2001. január 10-én az ügyész a két gyanúsított gyilkosságban való bűnösségének kimondását kérte.
• 2001. január 31-én ítéletet hirdettek. Al-Megrahit bűnösnek mondták ki, és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, a másik vádlottat felmentették. Muamer el-Kadhafi líbiai vezető politikai ítéletről beszélt, Tripoliban ezrek vonultak az utcákra.
• 2002. október 31-én – bár a megállapodást Tripoli előzetesen tagadta – aláírták a 2,7 milliárd dolláros kártérítésről szóló megállapodást.
• 2003. augusztus 16-án Líbia elismerte felelősségét a merényletért, majd hat nap elteltével átutalta Svájcba a hatalmas öszszeget.
• 2007 júniusában kétségek merültek fel az ítélet kapcsán, az új bizonyítékok palesztin terroristák felelősségére utalnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.