Bírálat Sólyomnak

Elfogadhatatlannak tartja a Matica slovenská és az égisze alatt működő, úgynevezett dél-szlovákiai szlovákok surányi kezdeményezése azt, hogy egy ország állami ünnepét egy másik szuverén ország területén ünnepeljék, s azon részt vegyen „egy idegen” ország államfője is. A reakciót az váltotta ki, hogy Sólyom László a hét végén a Felvidéken járt.

Magyarellenességéről és a szlovák nyelv kizárólagos használatának bevezetését követelő kezdeményezéseiről elhíresült szervezet szerint „Sólyom László részvétele a Deákiban megtartott Szent István-napi ünnepségen diplomáciai baklövés”, mert egy államfő sosem lehet magánszemély – állítja a Matica és a „surányi kezdeményezés” nyilatkozata, amely azt is leszögezi, hogy a magyar államfő beszédében a magyar irredentizmust erősítette.
Sólyom László szemére veti a Matica slovenská, hogy a Kárpát-medencében található Árpád-kori templomokat a „magyarság fellegvárának” nevezte az augusztus 20-i ünnepségen, amely a nemzet túlélését volt hivatott szolgálni. A nyilatkozattevők szerint ugyanis ezzel „megkérdőjelezte más nemzetiségek nyelvi és kulturális jogait” a magyar királyság területén.
A nagy felháborodás közepette némi ellentmondásba keveredett önmagával és a szlovák nyelv kizárólagos használatát követelő céljaival a Matica, merthogy nyilatkozatában azt is kifejtette, Szent István nemcsak a magyaroké, és „senkinek sincs joga kisajátítani intelmeit sajátos ideológiája érdekében”. Emlékeztetnek arra, hogy Szent István szerint „az egynyelvű állam gyenge állam”, ami szerintük arra vonatkozik, hogy István királyunk elismerte a szlávokat is. Arról nem szól a Matica nyilatkozata, hogy Deákiban többek között erről is beszélt Sólyom László, meg arról, hogy a Kárpát-medencében élő nemzetek közös történelmi hagyományaira építve kell keresni azt a közös cselekvési lehetőséget, amely a békés együttélést és a közös boldogulást eredményezi a jövőben is az itt élő nemzeteknek.