Januártól érkező ajánlatok

Bár még jó néhány részlet kérdéses a teljesen szabad árampiac szabályozásával kapcsolatban, a szolgáltatók és a Magyar Energia Hivatal már kidolgozták a szolgáltatóváltás gyakorlatát a fogyasztók részére. Eszerint a cégektől kell várnunk az ajánlatokra, ami a január 1-jei piacnyitás után várhatóan nem is marad majd el.

A nagy hazai energiaszolgáltatók már elkezdték a felkészülést a jövő év első napjától megnyíló szabad árampiaci versenyre. A Budapesti Elektromos Műveknél (Elmű) már szinte biztosak abban, hogy megindítják a „hadjáratot” az általuk nem lefedett települések és régiók fogyasztóiért. Boross Norbert, a társaság szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy az Elmű és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. közös leányvállalata, a Magyar Áramszolgáltató Kft. már most is szolgáltat más helyeken villamos energiát, így ezt a gyakorlatot várhatóan kiterjesztik a lakossági fogyasztókra is. (A nagy és közepes áramfelhasználók már 2003, illetve 2005 óta a szabad piacról vásárolhatják az áramot.) – Az egyetlen kérdés az, hogy mekkora lesz a szabadon elosztható és felkínálható áram mennyisége – fűzte hozzá a szóvivő. Mint mondta, jelenleg az energiakínálat teljes egészében le van kötve, jövőre viszont már aukción kell értékesítenie a nagykereskedőnek az áramot a kiskereskedőknek, s ezután tudnak majd ajánlatokat tenni. Kiemelte: a versenynek csak abban az esetben lesz értelme, ha az aukción kialakuló ár alatta marad a hatósági díjszabásnak, amit viszont még nem lehet előre látni, mert a verseny miatt felfelé és lefelé is elmozdulhatnak majd a tarifák.
Ugyanakkor a másik nagy szolgáltató, az E.ON sajtóosztályán még korainak tartották, hogy a jövő évi ajánlatokkal foglalkozzanak. A múlt héten egy szakmai konferencián azonban kiderült: ez a társaság is és a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. – az Elművel karöltve – az ügyfélszolgálatok erősítésével próbál meg jobb pozíciókat kiharcolni a piacon.
A piacnyitás következményeként nem fordulhat elő, hogy valaki áram nélkül maradjon – legalábbis ezt ígéri az a dokumentum, amit nemrég készített a Magyar Energia Hivatal és a három energiaszolgáltató. Ebből az is kiderül, hogy aki kilép a hatósági árral szabályozott egyetemes szolgáltatók köréből a versenypiacra, annak csak az új ellátóval kell felvennie a kapcsolatot, ez a cég intézi később az átállást is. Szolgáltatóváltás esetén ugyanis az ügyfelek adatai a régi és az új cég között vándorolnak, illetve a korábbi ellátó szolgálatait is az új társaság mondja majd fel. Az eljárás a tervek szerint a fogyasztó számára költségmentes lesz, „az optimalizált adatcsere-folyamatok pedig biztosítják, hogy a váltás létrejöjjön az adott napra, így a fogyasztó nem maradhat ellátás nélkül” – írja a dokumentum. A nyugat-európai statisztikák szerint azonban a lakosság csak akkor volt hajlandó változtatni, ha a felkínált új ár 5-10 százalékkal kevesebb, mint a hatóságilag megszabott díj.

Megosztott Európa. Az energiatermelő társaságoknak meg kell válniuk elosztói tevékenységüktől, legalábbis új tulajdonos kezébe kell azt adniuk – erről szól az Európai Bizottság a német Handelsblattban minap megerősített javaslata. Az elképzelés szerint a konszernek eladhatnák elosztóhálózatukat egy független befektetőnek, vagy pedig részvényállományuk megosztásával tulajdonjogilag különálló társaságot hozhatnának létre. Az EB az elégtelen piaci versennyel indokolta beadványát. A kérdés már jó ideje megosztja Európát. Németország, Franciaország és Ausztria további hat tagállam támogatásával már jelezte ellenállását, ugyanakkor Nagy-Britannia másik 11 országgal támogatná Andris Piebalgs energiaügyi biztos javaslatát. A kérdésben a bizottság szeptember 19-én szavaz, a brüsszeli testület jóváhagyása szinte biztosra vehető.