Adóreform elnapolva

A parlament elfogadta a jövő évi adótörvényeket, így pontos mérleget lehet készíteni arról, hogy mi valósult meg Gyurcsány Ferenc és Kóka János július elején aláírt koalíciós szerződéskiegészítéséből. Nos, a jövő évre vonatkozó adójogszabályok a szocialista és szabad demokrata vállalások alig negyedét tartalmazzák. A lakosságra és a vállalkozásokra nehezedő – uniós viszonylatban is magas – adóterhelés jövőre nem csökken, adóreformnak nyoma sincs, ahogyan a beígért versenyképesség-növelésnek sem. Az adómódosítások egyetlen pontja sem kezeli a magyar gazdaság legfőbb problémáit: az állam jövőre ugyanúgy rátelepszik majd a vállalkozásokra, mint az idén. Óriási mértékű marad az állami központosítás, a bérterhek pedig 2008-ban is olyan magasak lesznek, hogy a foglalkoztatási helyzet érdemi javulását még a legoptimistább közgazdászok is kizártnak tartják. Az új jogszabályok tehát meg sem kísérlik elhárítani azokat az akadályokat, amelyek gátolják a gazdaság fejlődését.
Jól érzékelteti az egy helyben toporgást, hogy az adómódosítások benyújtásakor a leglényegesebb változásnak a kisadók összevonása számított, az Országgyűlés azonban ezt a javaslatot elvetette. Mi változik akkor jövőre? Mindenekelőtt tovább fokozódik az APEH szigora. A felduzzasztott – és pénzzel alaposan kistafírozott – adóhivataloknál revizorok serege gondoskodik majd arról, hogy minél több vállalkozás és magánszemély kerüljön hatósági vizsgálat alá. Az adózókkal szembeni szigort hivatott demonstrálni az is, hogy a bírságok legalább száz százalékkal emelkednek. Egy egyszerű mulasztásért az APEH jövőre már 200 ezer forintra büntethet egy magánszemélyt, a cégeknek pedig ugyanezért a vétségért félmilliót kell fizetniük. Az adóhatóság megnövelt hatáskörét mutatja, hogy be nem jelentett munkavállaló esetében az APEH ezentúl saját becsléssel állapítja meg: az érintett vállalkozás mekkora kárt okozott az államnak.
Burkolt adóemelésnek tekinthető, hogy a kormány egyszerűen „elfelejtkezett” arról, hogy a személyi jövedelemadó sávjait az időközben alaposan meglóduló inflációhoz igazítsa. Mindez azt eredményezi, hogy sokan lényegesen több adót fizetnek majd, jóllehet tételes adóemelésről nem határozott a parlament. Az adójóváírás módosításával az átlag körüli munkabérrel rendelkezők is csak látszólag járnak jól. Havi nettó keresetük pár ezer forinttal több lehet, ezt a növekményt ugyanakkor azonnal elviszi a felpörgő pénzromlás. A tegnap megjelent inflációs adatok alapján immár biztosra vehető a nyolc százalék körüli éves drágulás az idén, s minden jel arra utal, hogy a jövő évi infláció is eléri majd az öt százalékot. A szegények adója pedig az idei és a jövő évi büdzsének is jól jön majd.
Ám mindez eltörpül amellett, hogy az Országgyűlés hétfő este az értékalapú ingatlanadó 2009-es bevezetéséről is döntést hozott, csapdát állítva ezzel a többségében ellenzéki irányítás alatt álló önkormányzatoknak. Az már most borítékolható, hogy az ingatlanadó fizetésének kényszere óriási felháborodást fog kiváltani a lakosság körében. A kivetésért felelős önkormányzatokat ugyanakkor kényszerpályára terelték: a rendelkezésükre álló pénzek reálértéken csökkennek, feladataik sokasodnak, ráadásul mindez úgy történik, hogy a kormány jövőre húsz százalékkal több iparűzésiadó-bevételt írt elő számukra. Hogy ezt hogyan lesz lehetséges teljesíteni egy lebénult gazdaságban, ahol a cégek a túlélésért küzdenek? Erre egyelőre csak azok tudják a választ, akik ezt a hihetetlenül gyors fellendülést 2008-ra betervezték. Végtére is a papír mindent elbír.