Klímatalálkozó Balin

Bali szigetén tegnap megkezdődött az ENSZ eddigi legnagyobb klímakonferenciája. A szervezet csaknem 190 tagországának több ezer küldötte az elkövetkezendő két hétben egy, a 2012-ben hatályát vesztő kiotói jegyzőkönyv utáni egyezményről tárgyal. Célja a globális éghajlatváltozásért felelős káros anyagok kibocsátásának visszaszorítása. A tíz évvel ezelőtt Japánban elfogadott ajánlást tegnap aláírta Kevin Rudd, Ausztrália új miniszterelnöke.

Csaknem 190 országból tízezer politikus, tudós, aktivista és újságíró részvételével megkezdődött tegnap az indonéziai Bali szigetén az ENSZ eddigi legnagyobb klímakonferenciája. A kéthetes rendezvény célja a 2012-ben hatályát vesztő kiotói jegyzőkönyv utáni időszakra létrehozandó új egyezmény előkészítése. A káros anyagok kibocsátásának visszaszorítását szabályozó új paktumot a szervezők 2009-re szeretnék elkészíteni – jelentette az Associated Press. Hazánkból Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter vezetésével a jövő héten négytagú delegáció indul a konferenciára.
Mint arról beszámoltunk, az ENSZ fejlesztési programja, az UNDP múlt héten adott ki egy jelentést, amelynek szerzői felhívták a figyelmet: ökológiai katasztrófákhoz vezethet, ha a föld országai nem csökkentik felére károsanyag-kibocsátásukat az elkövetkezendő évtizedekben. A szervezet ajánlása szerint a leggazdagabb, egyben legnagyobb károsanyag-kibocsátó államoknak 2020-ig 30, 2050-ig pedig 80 százalékkal kéne visszafogni emissziójukat. A fejlődő országoknak 2050-ig kell elérni a 20 százalékot.
Elemzők úgy vélik: az indonéziai találkozó fő célja nem a konkrét számok kidolgozása, hanem egy olyan egyezmény megalkotása lesz, amelyet a legnagyobb szennyező országok, így például az Egyesült Államok is aláír. A kiotói konferencia több mint 140 országa közül csak 38 fejlett állam vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 2008 és 2012 között 5,2 százalékkal csökkenti a klímaváltozásért felelős gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának mértékét. A legnagyobb károsanyag-szennyezők, az Egyesült Államok, Kína és India nem írták alá az egyezményt, amely végül 2005 februárjában lépett életbe, miután Oroszország is ratifikálta. Moszkvával együtt összesen 55 aláíró kellett ahhoz, hogy a protokoll életbe léphessen. (Magyarország 2002-ben csatlakozott a jegyzőkönyvhöz.) Hosszas tárgyalások eredményeként engedélyezték a nemzetközi missziókereskedelmet. Ennek értelmében a vállalt kibocsátásnál kevesebb káros anyagot produkáló államok ki nem használt kvótájukat tartalékolhatják, vagy eladhatják a túlszennyező országoknak. Tegnap, röviddel kormánya beiktatása után Kevin Rudd, Ausztrália új miniszterelnöke is aláírta a kiotói egyezményt.