Saját magát jelentette fel Dobrev Klára. Amikor elolvastam az erről szóló bejegyzését, azon gondolkoztam, létezik-e mélypont, van-e olyan, hogy már nincs lejjebb? És sok minden eszembe jutott. Szintén kérdés, hogy ha mélypontról beszélünk, politikai értelemben gondolunk rá vagy emberileg? Bár a kettő szorosan összefügg – annak ellenére, hogy mostanra az emberi jellem és a politikai jelenlét igen messze csúszott egymástól, tisztelet a kivételnek. Mindezek ellenére úgy érzem, a szinte főnixmadárként újjászületett Dobrev Klára és a DK ennek a közelében járhat most:
vajon mennyire kell kétségbeesettnek lenni ahhoz, hogy az ember önmagát jelentse fel azért, mert részt vett egy olyan rendezvényen, amelyről már alapból tudta, mikor indulni készült rá, hogy be van tiltva? Azaz törvénysértő.
Mondhatnánk, hogy paradoxon, de sokkal inkább feltűnési vágy, sőt, a közbeszédben való jelenlétért folytatott harc egy igen izzadságszagú megnyilvánulása.
Ami ennél egy fokkal talán érdekesebb, hogy a DK újdonsült elnöke azért vállalta eme (szerinte) demokratikusan mindenképpen hősies tettet, mert mindenekfelett kiáll a szexuális sokszínűség és a szerelem szabadságának eszméje mellett. Egy korábbi videójában arról is beszélt, hogy ő minden ember problémájára kíváncsi, mindenkit meg fog hallgatni, aki nyitott rá, a kisemberekért van és dolgozik, az új csillivilli DK-nak pedig ez lesz a fő missziója. Nos, bár nőként a szexuális kisebbségek érdekében még az önfeljelentést is vállalja, ugyanakkor egy igen fontos kérdésben ő sem foglal állást, pedig most kellene.
Körülbelül másfél évvel ezelőtt vonult vissza a nyilvánosságtól
Varga Judit volt igazságügyi miniszter, aki a kegyelmi ügy kapcsán lemondott pozíciójáról, majd szembe kellett néznie azzal, amivel még a rémálmaiban sem akar senki: nemcsak a válása, hanem (mostanra egyértelműen kirajzolódott) bántalmazó házasságának legapróbb részletei is nyilvánosságra kerültek. Volt férje pedig nem csak emberileg, politikailag is ellenséges pozícióba helyezkedett vele szemben: így talán még ha akar, sem tud nem hallani róla.
Aki valaha is akár csak munkakapcsolatba került Varga Judittal, tudhatta róla: féltve őrzi, óvja a magánéletét a nyilvánosság elől. Az elmúlt másfél évben azonban a magyar közbeszéd többé-kevésbé attól az embertől volt hangos, aki még attól sem riadt vissza, hogy titokban hangfelvételt készítsen a saját feleségével zajló magánbeszélgetésről, majd azt megossza a nagyérdeművel, puszta hazaszeretetből.