Hatszáz százalékkal nőtt 2020 első felében a pornográf tartalmak fogyasztása világszerte az amerikai Netskope nevű biztonsági cég által közzétett felmérés szerint. Az elképesztő méretű növekedés akkor a Covid-járványnak volt betudható, ám a kétezres évek számait nézve az internet széles körű elterjedése, az okoseszközök használata egyre sokrétűbb és szélesebb körben, illetve az ingyenes pornográf tartalmak megjelenése is óriási mértékben növelte a piacot. Olyannyira, hogy ugyanez a cég 2021-ben a globális területet 35,17 milliárd dollárra becsülte, és a rákövetkező években további tizenöt százalékos bővüléssel számolt. Hogy a számokat a fogyasztói adatokkal is alátámasszam, íme a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság két évvel ezelőtti adatai arról, hogy csak itthon, Magyarországon, mennyien kattintanak felnőtt-tartalmakra.
A szervezet egy hónapon át figyelte a pornófogyasztási szokásokat az interneten, és arra jutott, hogy a legaktívabb korosztály a 30–39 év közöttieké, ők a teljes nagykorú felhasználói csoport felét teszik ki. Összességében egyébként naponta 620 ezer magyar néz valamilyen pornográf tartalmat az interneten, ennek zömét pedig férfiak teszik ki: minden második magyar férfi él ezzel a lehetőséggel, míg a nők körében az arány csupán tízből kettő. Az NMHH szerint ezeket a tartalmakat jelentős részben a telefonjukról indítják el a felhasználók, igen kis részük használja erre csupán asztali számítógépét.
A vizsgálati időszakban, tehát egy hónap alatt összességében 2,5 millióan keresték fel a tíz legnépszerűbb felnőtt-tartalmat szolgáltató weboldal egyikét, hetven százalékuk férfi volt. Korosztály szerint körülbelül az egynegyedük 40 év feletti, szintén huszonöt százalék pedig a 18–29-es korcsoportba esik.
Ha globális vizekre evezünk, a tíz legnagyobb pornófogyasztó ország között a dobogó tetején az Egyesült Államok áll, de ott van a listán Németország, Franciaország, Olaszország, Mexikó és Japán is.
Ám következzen talán az egyik legfontosabb megallapítás: túl azon, hogy a pornó az egyik legjobban jövedelmező iparág a világon, a legnagyobb online felnőtt-tartalmat kínáló oldalak egyike, a Pornhub a XXI. század legbefolyásosabb techcégeinek listájára is felkerült. Ilyenformán pedig tartalmait emberek százmillióihoz juttatja el, a legnagyobb gond azonban az, hogy sok esetben nemi erőszakot, kiskorúak kizsákmányolását és engedély nélkül felvett tartalmakat kínál, amelyekért elképesztő összegeket zsebel be világszerte.
Olyannyira átlépi ezeket a határokat az oldal, hogy néhány évvel ezelőtt sokmillióan írták alá az oldal lekapcsolásáért indított petíciót, ugyanis sok esetben embercsempészet, nemi erőszak és gyermekpornográfia áldozatai is láthatók a videóikon. A kezdeményezést több mint háromszáz szervezet és csaknem kétszáz ország aláírói támogatták – sikertelenül.
Az oldal egyébként naponta körülbelül 850 ezer, évente háromszázmillió dollár bevételhez jut, ami körülbelül 92 milliárd forintnak felel meg – és ezek 2020-as adatok azóta vélhetően növekedtek.
Szintén óriási probléma, hogy az internet széles körű elterjedésével és a gyermekek okostelefon-használatával a kiskorúak is gyakorlatilag akadálytalanul férnek hozzá ezekhez az oldalakhoz. Egy kutatás szerint átlagosan nyolc-tíz éves korában találkozik egy gyermek először pornográf tartalmakkal, ami pszichológiai szempontból elképesztően káros nemcsak a szexuális, de általában a személyiségfejlődésére is.
Ám nem csak a gyermekek fejlődésére van rossz hatással, hanem általában a nők megítélésére, a szexuális elvárásainkra, illetve azokra az emberekre, akik készítik és feltöltik ezeket a tartalmakat. Ennek hatásait kifejteni, kutatni és maradéktalanul feltárni nem könnyű feladat, olyan sokrétű és szerteágazó.
Amiért ezeket leírtam, az a nagyon fontos szempont, hogy mi, emberek, társadalmak, gondolkodók, szavazóképes állampolgárok hogyan vélekedünk arról, aki pornót fogyaszt. Igen érdekes vitát generált ugyanis a napokban Róka Réka és a Tisza Párt esete, a hölgy ugyanis, aki a szervezet Fejér vármegyei koordinátori munkájáért elismerő oklevélben részesült, a mai napig is aktívan dolgozik a pornóiparban, az interneten több felvétel is fellelhető a „munkáiról”. Magát a tényt a Ripost írta meg, a hírre pedig megkeresték Róka Rékát is, aki elismerte ennek igazát, és azt mondta, szerinte megfér egymás mellett a pornó és a politika.
A Tisza Párt úgy reagált, nincs kapacitásuk arra, hogy ellenőrizzék minden velük egy sátor alatt álló ember múltját és hátterét, és különben is propaganda, Rogán, Orbán családjának meggazdagodása, korrupció, egy szó mint száz: nincs itt semmi látnivaló. Olvasgattam kommenteket is az erről szóló posztok alatt, és az elvakult Tisza-hívők szintén nem találtak ebben semmi, de semmi kivetnivalót. Ugyanolyan tisztességes foglalkozás ez mint bármi más, az asztalos, vagy a pék, van TEÁOR-száma, mit kell ezen annyit rugózni?
Tény és való, hogy nincs szabály vagy törvény arra, hogy egy párt milyen múlttal rendelkező vagy milyen erkölcsi kategóriáknak megfelelő embereket állíthat soraiba – hacsak az alapszabályzata erről külön nem rendelkezik. A Tiszának feltehetően ilyen dokumentuma nem is nagyon van, de nem is ez a lényeg: nagyon sokat elmond a hozzáállásukról és a működésükről már önmagában az a reakció, hogy saját aktivistájukat nemhogy megvédték, azonnal eltolták maguktól a hír nyilvánosságra kerülésével, mondván: semmi közük nincs már hozzá. Ugyancsak megállapítható, hogy tulajdonképpen fogalmuk sincs arról, kikkel dolgoznak együtt, kik a szakértőik, ki lehet-e állítani őket emberek elé, de Magyar Péter még abban sem biztos, hogy két mondatot elmondhatnak-e kamerák előtt.
Senki semmiről nem nyilatkozhat a Tisza háza táján, őt leszámítva. Akik ezt mégis megtették, csúnyán leszerepeltek, gondoljunk csak Kollár Kingára, Tarr Zoltánra, Ruszin-Szendi Romuluszra vagy Kulja Andrásra. Mind-mind komoly foltok a Tisza és Magyar Péter hitelességén, egyszer pedig a legelvakultabb párthívőknél is átlépik a vörös vonalat.
Róka Rékával kapcsolatban még annyit érdemes megjegyezni, hogy önmagában az, hogy valaki a pornóiparban dolgozik, nem adhat okot arra, hogy pálcát törjön felette bárki. Ki tudja, milyen okból teszi, tette ezt, milyen kényszerítő tényezők voltak az életében, amik erre vitték. Ez tiszta sor. Ugyanakkor a politikának az egyik legfontosabb kérdése, főként női politikusként, hogy mit és kiket képviselek, és azt milyen hitelességi fokon teszem. Magyar Péter már több ízben szervezett nő- és gyermekjogi konferenciát, úton-útfélen reklámozza, hogy milyen fontos neki a nők megbecsülése és jogaiknak érvényesítése, és mindezt azzal is alátámasztja, hogy lám-lám, milyen sok a női politikus a szervezetben és akörül.
Úgy vélem, ez nem azért van, mert annyira tiszteli a gyengébbik nemet – nem egy beszámolóból tudhatjuk, hogy ez nincs így, sőt. Inkább nem meri magát férfiakkal körülvenni, mert rajtuk nehezebben vagy egyáltalán nem tud uralkodni, riválist lát bennük, akiket nem tud kordában tartani és legyőzni, nem tudja őket olyan könnyedén alázni vagy utasítgatni.
Nem utolsósorban pedig csatasorba állítani valakit, aki egy olyan iparágat képvisel, ami rendszerszinten zsákmányolja ki és veszi semmibe a nőket és a női szexualitást, és mindezt áruba bocsátja: nem túl fényes renomé.
A legutolsó konzekvenciám pedig ezzel kapcsolatban, hogy bár minden politikai pártnak, így a Fidesznek is voltak olyan esetei és emberei, akik nem a hírnevét öregbítették, ugyanakkor minden esetben levonta a következtetést és volt következménye annak, ami történt és ami kiderült. Ez a legtöbb, amit ilyen esetben tenni lehet, mindazonáltal még mindig a kormánypárt az, amelyik ezt egyedüliként megteszi. A Tisza és Magyar Péter – amely tulajdonképpen egy személyben egy és ugyanaz – fennállása óta soha, semmilyen esetben sem tette ezt meg. Ez pedig egy idő után még a vaknak is szemet szúr, legkésőbb a szavazófülkében.
