Már a találkozó színhelye is szimbolikus jelentőségű. Alaszka 1959 óta az USA 49. tagállama. Területe alapján a legnagyobb, népessége alapján a 48. Népsűrűsége szerint az 50. tagállam. Az államot, amelynek területe több mint 1 700 000 négyzetkilométer, mind­össze alig több mint 700 ezer ember lakja. Az USA a meggyengült Oroszországtól 1867-ben vásárolta meg a területet, mindössze 7,2 millió dollárnyi aranyért. Mára, főleg a hidegháború korában, Alaszka jelentősége felértékelődött. A szovjetek, majd 1991 után az orosz vezetés megbánta a döntést az eladásról, de visszacsinálni már nem lehetett. Alaszka a csúcstalálkozó kapcsán azt mutatja, hogy az egykori orosz föld mára már amerikai terület. Közel van Oroszországhoz, a Bering-szoros választja el, ugyanakkor a nyugodt tárgyalás lehetséges. Steve Witkoff múlt heti, Putyinnal folytatott háromórás moszkvai tárgyalása megnyitotta az utat az elnöki találkozó előtt.

Zelenszkij ukrán államfő ragaszkodik a saját részvételéhez. Három feltétele van. Fegyverszünet, kétoldalú csúcstalálkozó az orosz államfővel és nemzetközi garanciák Ukrajna biztonságáról. Külön azt is bejelentette, hogy ragaszkodik a nyugat-európai államok részvételéhez. Sem az amerikai, sem az orosz vezetést nem befolyásolták e kijelentések. A csúcstalálkozón a téma nem csak Ukrajna lesz. Irán, a Száhel-övezet, Líbia, a közel-keleti helyzet, ezen belül Gáza, Szíria, a libanoni belpolitikai válság mind-mind témák lehetnek. Siker és kudarc egyaránt prognosztizálható az eljövendő napokra.
Az orosz–ukrán háború kapcsán a lengyel, az ukrán vezetés, valamint a Nyugaton élő fehérorosz ellenzékiek egyeztetéseket folytatnak arról, hogyan lehetne megakadályozni orosz stratégiai fegyverek telepítését Beloruszba.

A két korrupcióellenes hivatal alárendelése az elnöki hatalomnak, majd újra „függetlenné” tételük komoly negatív reakciót váltott ki bel- és külföldön egyaránt. Annál is inkább, mivel semmiféle érdemleges lépésre nem került sor a korrupció ellen a szervezetek 2015-ös létrehozása óta. Az ukrán parlament ugyanolyan lelkesen és óriási többséggel szavazta meg mindkét, egymásnak homlokegyenest ellentmondó elnöki döntést.

A térségben kiéleződtek a lengyel–ukrán ellentétek, mivel az új lengyel államfő, aki eredetileg történész, nem hajlandó az ukrán történelemhamisításokat a szőnyeg alá söpörni. Élni kíván azzal, hogy Lengyelország a térség középhatalma és ő támogatja és leegyszerűsítve, tartja el Ukrajnát és nem fordítva.

Litvániában a miniszterelnök korrupciós botránya miatt lemondott a teljes kormány. Új választásokat, annak bizonytalan kimenetele miatt, nem akarnak kiírni.

A Kuril-szigetekről van szó, amelynek négy legdélebbi tagja japán megítélés szerint nem tartozik a szigetekhez, míg szovjet, majd orosz megítélés szerint igen. Ez a vita a két ország között nyolcvan éve tart.

Több német nagyváros is bejelentkezett, hogy hajlandó palesztin és zsidó gyerekeket gyógykezelésre befogadni. A terv végrehajtása több német jogszabályba is ütközik. A német kormány először történelme folyamán szankciókat rendelt el Izraellel szemben.

Egy olyan válságövezet van, ahol 1948 óta hol jobban, hol kevésbé, de dominál a konfliktus. Ez a közel-keleti belső gyűrű. Izrael és a szomszédos arab államok, Izrael és a palesztinkérdés a meghatározók. A mostani helyzetben újabb, ezúttal izraeli béketerv keletkezett. Ez az elmúlt hetvenhetedik évben a nagyon sokadik. Lényege, hogy az izraeli hadsereg benyomul és elfoglalja a teljes gázai övezetet. Ennek két stratégiai célja van. Az egyik a Hamász megsemmisítése – ez véleményem szerint lehetetlen. Gáza lakossága demokratikus úton választotta meg a szervezetet az övezet vezetésére. A 2023. október 7-i háború előtt a szervezetnek mintegy 28 ezer tagja volt. Jelentős részük a harcokban meghalt. A szervezet meggyengült, de a halottak helyére fiatal, képzetlen, ám lelkes újoncok léptek.

A másik izraeli cél az elrabolt túszok kiszabadítása volt. Ez szintén nem járt sikerrel. Nyolc túszt sikerült élve kiszabadítani, a többi szabadon bocsájtás politikai alkuk és fogolycserék eredménye.

Gáza teljes elfoglalása ellen tiltakozik az izraeli lakosság egy része, hatszáz korábbi izraeli titkosszolgálati és katonai vezető levelet írt Trump elnöknek, hogy fogja vissza az izraeli miniszterelnököt. Az izraeli vezérkari főnök is a terv ellen foglalt állást. Félő, hogy a túszokat megölik, és a terület elfoglalása sok izraeli katonai áldozatot is követelne.

Az az érv, hogy akit lehet, telepítsenek ki a gázai palesztin lakosság közül, eddig semmilyen eredményre nem vezetett. Az, hogy Izrael a katonai győzelem után átadja a hatalmat egy olyan palesztin erőnek, amely sem a Hamászhoz, sem a gyenge és korrupt Palesztin Hatósághoz nem kötődik, érdekes feltételezés, de ilyen erő jelenleg nem létezik. Létre lehet hozni új palesztin vezetést, de ennek semmilyen társadalmi elfogadottsága nem lenne.

Izgalmas héten vagyunk túl és nagyon érdekes hét elé nézünk. Bármi és az ellenkezője is megtörténhet. Egy hét múlva okosabbak leszünk.