Adócsomaggal kezdhet Gyurcsány

Gyurcsány Ferenc hétfői évkezdő parlamenti felszólalásában, a múlt heti frakcióülés után a nyilvánosság előtt is meghirdeti az „új politikát”, amelynek deklarálandó célja a polgárosodás folyamatát segíteni. Az Index szerint a miniszterelnök a kisebb vállalkozásokat kedvezőbb helyzetbe hozó adócsomagot jelent majd be. Ezt a híresztelést a Pénzügyminisztérium cáfolta.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszteri és Keller László pénzügyi államtitkári jelölése semmilyen befolyással nem lesz az MSZP népszavazási kampányára és a referendum kimenetelére, sőt az a véleményem, hogy a párt megítélésre inkább pozitív hatással lehet – mondta a Magyar Nemzetnek Juhász Ferenc szocialista elnökhelyettes, a nagyobbik kormánypárt népszavazási politikai koordinátora. Juhász azt is elmondta: új szakaszába lép az MSZP népszavazási kampánya: a következő három hétben azért kampányol, hogy minél több embert gondolkodásra késztessen. Hozzáfűzte: a józan ész nevében arra kérnek mindenkit, menjen el, és szavazzon nemmel március 9-én. – Az is velünk van, aki nem megy el szavazni – fogalmazott. Az elnökhelyettes közölte: Gyurcsány Ferenc pártelnök-kormányfő és az MSZP elnökségi tagjai is országjárásba kezdenek, két-három héten át tájékoztató fórumokon ismertetik a kormány álláspontját.
A régi motorosok kiválasztása a megelőző időszak folyamatos személyi egyeztetéseitől függhetett, úgy is mondhatnám: a rulettgolyó náluk állt meg – hallhattuk ugyanakkor a szocialista frakció egyik hangadójától, aki szerint különösebb koncepcionális elemeket egyelőre nem lehet a kormányfő legutóbbi döntései kapcsán felfedezni, ám ettől még Draskovics jobb igazságügy-miniszter lehet, mint amilyen pénzügyminiszter volt.
Átalakult a kormányzat szervezete, de nem csak egy tárca élén és néhány államtitkári poszton volt változás: változott többek között a Miniszterelnöki Hivatal belső struktúrája is – nyilatkozta tegnap az Info Rádiónak Daróczi Dávid kormányszóvivő. Gyurcsány Ferenctől néhány hete szakszervezeti vezetők kérték, hogy a kormányzat erősítse meg a társadalmi partnerekkel való párbeszéd intézményrendszerét, és felügyelje azt a Miniszterelnöki Hivatal. Ezért lett a MeH-et vezető miniszter felelős a társadalmi kapcsolatokért – közölte Daróczi. A Kiss Péter vezette Miniszterelnöki Hivatal államtitkára ezentúl Csizmár Gábor, a korábbi szociális államtitkár lesz, ezen a poszton Simon Gábor szocialista választmányi elnök váltja őt. Egyes sajtótalálgatások szerint ugyanakkor Simon szociális és munkaügyi miniszter is lehet, Lamperth Mónika utódjaként. A kormányszóvivő állítása szerint ez fel sem merült, utóbbi politikus helye egészen biztos a kormányban. Kétségtelen: Lamperth mögött eddig biztosan ott állt az MSZP egyik legnagyobb hatalmú politikusa, Szekeres Imre elnökhelyettes, honvédelmi miniszter, így a kormányfő-pártelnök egyelőre nem tudja levenni a „sakktábláról” a jelenlegi szociális minisztert.
Ezek mind MSZP-s helyek, nincs rájuk befolyásunk – hangoztatta a Stop.hu internetes lapnak nyilatkozva Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, majd hozzátette, hogy kicsit pikírten azt mondhatná: az univerzális Draskovics Tibor újabb helyre érkezett – márpedig én nagy csodálója vagyok annak, ha valaki mindenhez ért.
Mint a múlt hét elején a Magyar Nemzet egyébként már megírta: a kormányfő „új politikájának” fókuszába várhatóan az oktatás, a munka és az esélyteremtés kerül. A Hírszerző értesülései szerint Gyurcsányék az oktatás fejlesztésével esélyt kívánnak teremteni a szakképzetlen munkanélküliek számára, aktívabbá téve őket, hogy ne érjék be a segéllyel, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások terheit is enyhítenék. Az Index szerint a vállalkozói szférát pozitívan érintő tízpontos adócsomagot is bejelent a miniszterelnök. A Pénzügyminisztérium a híresztelést cáfolta, zavarkeltésnek minősítette.

Hitelvesztés. A Junge Welt című radikális német napilapban Tomasz Konicz Eljátszotta a hitelét című cikkében az egészségügy privatizációjáról tartott szavazás apropóján ismerteti a Gyurcsány-kormány hitelvesztését. Időközben a politikai rutin részévé vált Magyarországon, hogy fontos parlamenti döntés előtt kordonnal veszik körül a Parlamentet, így történt akkor is, amikor a képviselők a hevesen vitatott egészségügyi reformtörvényről szavaztak. A „hazugság miniszterelnökeként” ismertté vált Gyurcsány Ferenc a törvényt ismét át tudta erőltetni az Országgyűlésen, pedig nemcsak a magyarok és az orvosok túlnyomó többsége utasítja el az egészségügy „reformcsomagon” keresztüli privatizációját, hanem Sólyom László elnök is első körben visszautalta a törvényt a parlament elé újragondolásra.