Bedobják a cégek a törülközőt

Százezer vállalkozás szűnt meg tavaly a növekvő adó- és járulékterhek következtében – nyilatkozta lapunknak Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke. A vállalkozók a megfizethetetlen terhek elől a feketegazdaságba menekülnek. Többségük szerint ez az év sem tartogat sok jót számukra.

Csécsi László
2008. 02. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Százezer vállalkozás szűnt meg tavaly – állítja az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz). A szervezet alelnöke szerint ennyi munkavállaló nem tűnhet el nyomtalanul, a többség szerinte az adóterhek növekedése miatt inkább a feketegazdaságban keresi a boldogulást. Ők a legális vállalkozások árainak 60-70 százalékáért dolgoznak, így tovább nehezítik a terheiket rendesen fizetők megélhetését.
Géresi József szerint a magyar adók és járulékok mértéke példátlanul magas Európa más országaihoz képest, így nem is csoda, hogy az egyébként is borotvaélen táncoló kisvállalkozások képtelenek kigazdálkodni a befizetendő összeget. Nem beszélve arról, hogy a körbetartozások miatt nagyon sokan esnek csapdába, nem tudják behajtani a kintlevőségeiket, ezért végső elkeseredésükben a megszűnés mellett döntenek. Az Iposz számításai szerint jelenleg 300 milliárd forint van kint különböző tartozásokban. Ismerve a körbetartozások behajthatóságát, valószínűsíthető, hogy a pénz nagy része soha nem kerül vissza jogos tulajdonosához. A Coface Hungary hitelbiztosító felmérése szerint tavaly 25 százalékkal nőtt annak a valószínűsége, hogy a cégek fizetésképtelenné válnak. 2007-ben a vállalkozások 3,8 százaléka nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségének.
A csökkenő fizetőképes kereslet, a megrendelések hiánya szintén megnehezíti a főleg szolgáltatással és kisárutermeléssel foglalkozó családi mikro-, kis- és középvállalkozások dolgát. – A kilencvenes években még nagy reményeket fűztünk a multik érkezéséhez, azt hittük, hogy beszállítóként több megrendelésünk lesz. Az akkori szerződésekben a nagyvállalatok még azt ígérték, hogy 30-40 százalék lesz majd a helyi beszállítók aránya. Talán mondanom sem kell, hogy ez nem így lett. A multik többsége olyan nyomott árat kínál a beszállítóinak, amelyet a kisvállalkozások nem tudnak vállalni a mai energiaköltségek és adóterhek mellett – nyilatkozta Géresi József. Az elnök úgy véli, hogy hiába a multik adják a magyar GDP jelentős részét, a kisvállalkozások olyan feladatokat látnak el, melyeket a nagyvállalatok soha nem fognak átvenni tőlük.

Pláza a húsüzem helyén. 35-40 millió euró ráfordítással kereskedelmi központ épül a felszámolt Zalahús egykori területén – tájékoztatta a távirati irodát Baksa-Soós Attila, a Convergence Capital Kft. cégtársa. A 11 hektáros területen a kivitelezők – a városvezetés elképzeléseivel összhangban – zöld területtel, játszótérrel és parkolókkal körülvett kereskedelmi központot hoznak létre. A 30 ezer négyzetméteres, földszintes létesítményben kisebb üzleteket és néhány nagyobb kereskedelmi egységet alakítanak ki. A beruházás az év második felében kezdődik el, és a tervek szerint 2008 végére elkészül. Az ingatlanfejlesztő cég (Convergence Capital Kft.) a kivitelezéssel a helyi alvállalkozókat, építőipari társaságokat bízza meg: az építkezésen 100-150 embernek biztosít munkát. A decemberben megnyíló üzletközpontban több mint 200 új munkahely létesül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.