Csak a fővárosban nagyjából ötezer gépkocsit lopnak el évente, a tolvajok egy része eleve azzal a szándékkal viszi el a járművet, hogy aztán visszavásárlásra felajánlja tulajdonosának. Még gyakoribb viszont, hogy erre szakosodott csalók egyszerűen a hirdetésekből, internetről szedett információkkal élnek vissza és elhitetik a kétségbeesett autósokkal: náluk van a járművük. Jó tudni, hogy a bűnözőkkel való együttműködés is bűncselekménynek minősülhet, így többszörösen megjárhatják a naiv áldozatok.
A rendőrségi statisztika szerint tavaly összesen 7585 járművet loptak el az országban. Ezen belül 6294 eltűnt személygépkocsi ügyében ismeretlen tettes ellen 6246 nyomozás indult, de csak 481 esetben találták meg az elkövetőket. A felderítési arány nem túl biztató: mindössze 7,7 százalék. A bűnözők egy része arra szakosodott, hogy ügyes trükkökkel visszavásárlási lehetőséget ajánl a tulajdonosoknak.
Sánta László nyolcadik éve foglalkozik lopott kocsik keresésével, ma már 17-18 kollégájával együtt vadássza a járműveket, 2000 óta összesen 973 autót sikerült segítségével visszajuttatni tulajdonosához. Tapasztalata szerint azoknak a tulajdonosoknak, akiknek visszavásárlásra ajánlják fel járművét, nagyjából egy százaléka kapja viszsza a kocsiját. A tolvajok, illetve a csalók kifinomult trükkökkel dolgoznak. Kedvelt módszerük, hogy egy autóbontó nevében jelentkeznek egy visszanyomozhatatlan telefonszámról, és mint becsületes megtaláló, azon az értéken hajlandók visszaszolgáltatni az autót, amennyiért „megvették”. Az áldozatok persze hiába mennek a megjelölt helyre és fizetnek több százezer forintot. Régebben az M5-ös autópálya 25-ös kilométeréhez csalták tömegével a naiv autósokat, mostanában gyakran az M0-s budai oldalán az Anna-hegyi kilátót jelölik meg átadási helyszínként. Sánta László szerint a csalók dolgát nagyban megkönnyítik a rádiós, internetes hirdetések is, ahol a tulajdonosok sokszor megadják mobilszámukat, és képet vagy részletes leírást tesznek közzé a kocsiról. Ha mindehhez még jelentős összegű jutalmat is kilátásba helyeznek a megtalálónak, felkelthetik a csalók figyelmét. Egy másik szakosodott bűnözői csoport az uszodai öltözőkben kutat slusszkulcsok után, majd a parkolóból viszi el a járművet. Egy–három óra múlva azzal keresik meg a tulajdonost, hogy ne tegyen rendőrségi feljelentést, egy bizonyos összegért hajlandók viszszaadni a kocsit. A sikeres megtalálások egy százalékát ezek az esetek teszik ki. Az ilyen alku a tulajdonos büntetőjogi felelősségét is felvetheti vesztegetés vagy bűncselekmény elősegítése jogcímen, de szinte soha nem indul ilyen eljárás.
A Zsaru-Car civil autóvadászai a rendőrkapitányságokkal is együttműködnek, egy-egy felderítéskor értesítik a hatóságot, és ha tudják, a tulajdonost is. Sánta lapunknak elmondta: előfordul, hogy azonnal őt keresik meg a problémával, de mindig azt tanácsolja: a rendőrségnek is szóljanak a dologról. Az autóvadászok ugyanis nagyrészt a rendőrségi körözési adatbázis alapján tudják azonosítani a gyanús járműveket. A rendőrség a feljelentést követően nagyjából egy hónapig nyomoz, s ha nincs eredmény, kénytelen megszüntetni az eljárást.
Hogyan írjunk ma újságot?
