Éles francia viták az uniós szerződésről

Jóváhagyta a francia törvényhozás alsóháza tegnap azt a törvényt, amely lehetővé teszi az Európai Unió reformszerződésének párizsi ratifikálását.  Ismeretes, a franciák 2005. május 29-én népszavazáson mondtak nemet az európai alkotmányra: akkor a szavazók 55 százaléka utasította el a dokumentumot.

Lára Aliz
2008. 02. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Párizs)

Az azóta is ellenzékben lévő Szocialista Párt a népszavazást megelőző kampány során politikailag kettészakadt: számos meghatározó személyisége a „nem” mellett kampányolt, megosztva a szavazók táborát.
A 2007-es elnökválasztási kampányban meghatározó helyet foglalt el az unió jövője, és megválasztása után Nicolas Sarkozy egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy Európát kivezesse a zsákutcából. Mivel egy egyszerűsített szerződés parlamenti úton történő elfogadása szerepelt a programjában, felhatalmazottnak érzi magát, hogy újabb népszavazás nélkül járjon el. Annál is inkább, mert nem a régi alkotmányról, hanem egy új szerződésről van szó. Még akkor is, ha a szakértők szerint ennek tartalma mintegy 85 százalékban megegyezik a régivel. Sokan érzik illegitimnek a népszavazás kikerülését, a napokban több tüntetést is tartottak „a nem az nem” szlogennel.
A szocialisták most sem voltak egységesek a kérdésben. Pierre Moscovici szocialista képviselő és volt Európa-ügyi miniszter szerint megfelelőbb eljárás lett volna újabb népszavazást kiírni. Ugyanakkor a „nemmel” való szavazás nem népszavazást eredményezett volna, hanem ellenkezőleg: alkotmányos okok miatt lehetetlenné vált volna a szerződés elfogadása, és emiatt nem lehetett volna egy újabb referendumot kiírni.
Az új szerződés elfogadása mellett szól, hogy a legtöbb politikus úgy véli, a franciák 2005-ben nem azért szavaztak nemmel, mert ellenzik az Európai Uniót, hanem azért, mert tartottak a gazdasági liberalizmustól, amelyet az alkotmány vont volna maga után, s amely nem szerepel hangsúlyosan az új dokumentumban.
Sarkozynek komoly, elsősorban külpolitikai sikert jelent a lisszaboni szerződés elfogadása a francia parlamentben. A képviselőház 336 támogató és 52 ellenszavazattal fogadta el a jogszabályt, amelyről a felsőház várhatóan csütörtök este vagy pénteken dönt. A törvény elfogadása után a francia államfő bármikor aláírhatja a szerződést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.