Hamarosan döntenek

Az alkotmánybírák két hónapon belül befejezik a gyülekezési törvény átfogó elemzését – közölte kérdésünkre tegnapi tájékoztatóján Bihari Mihály. Az elnök szerint az Alkotmánybíróság (AB) nyitott arra, hogy választ adjon rá: miként érvényesülhet idehaza a törvények megerősítését szolgáló népszavazási kezdeményezés.

Számos beadvány nyomán az alkotmányvédő testület jelenleg is vizsgálja az éppen 20 éve elfogadott gyülekezési törvényt. Mint Bihari Mihály elnök lapunk kérdésére adott válaszából kiderült: elemzik, mennyiben tud megfelelni a jogszabály az új jelenségeknek. Választ kívánnak adni arra, jogszerűnek tekinthető-e a spontán tüntetés, vagyis az olyan nyilvános öszszejövetel, amelyet valamely váratlan ok vált ki, s amelyet emiatt három nappal korábban nem jelentettek be a rendőrségnek. Bihari Mihály szerint nemcsak negatív, tehát valami ellen tiltakozó gyülekezésről lehet szó az ilyen esetekben, hanem például szimpátiatüntetésről is. Ez előfordulhat adott esetben egy köztiszteletben álló személy halálakor.
Az AB elnöke elmondta azt is: a gyülekezési törvény ellen felhozott szakmai kifogások olykor jogalkalmazási, jogértelmezési dilemmákra vezethetők vissza. Közlése szerint ezt tanúsítja az Emberi Jogok Európai Bíróságának több határozata is. Jean-Paul Costa a strasbourgi ítélkező fórum elnöke nemrégiben tett budapesti látogatásakor megjegyezte: nem érti, hogy a hazai nyilvánosságban miért csak azt tárgyalják, mit mondott az emberi jogi bíróság a spontán tüntetésekről. Vagyis arról, hogy az ilyen összejövetelek általában nem oszlathatók fel. Nem esett szó ugyanakkor arról, hogy Strasbourgban megkövetelik a rendőri fellépés arányosságát is. A bíróság meghatározta például, milyen feltétellel vethető be a tüntetők, a felfegyverkezett erőszakos civilek ellen a lovas rendőrség, a vízágyú vagy a gumilövedék. Bihari Mihály elmondta: a nemzetközi gyakorlat és ítélkezés figyelembevételével alakítják ki álláspontjukat, és várhatóan két hónapon belül határozatot hoznak az ügyben.
Az Alkotmánybíróság évértékelő tájékoztatóján megkérdeztük: előterjeszthető-e az AB-hez jogorvoslati kérelem, ha az Országgyűlés úgy határoz, hogy nem támogatja a törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezést. Az elnök azt mondta: a testület nyitott arra, hogy – ha ilyen kérdés érkezik hozzájuk – döntsön a törvényt megerősítő népszavazással kapcsolatos kérdésekről. Bihari Mihály közölte, számos országban ismeretes a népszavazásnak ez a változata. Idehaza eddig csak a NATO- és az uniós csatlakozás idején volt erre példa. Végszavazáskor maga a kormány is kezdeményezheti a törvényt megerősítő referendumot, ha politikai legitimitást kíván szerezni döntéséhez, vagy pedig ha bizonytalan, hogy támogatják-e a jogszabályt. Az AB elnöke kifejtette: fontos az is, milyen jogszabály megerősítését kezdeményezik. Jelenleg ez a lehetőség a köztársasági elnök által újratárgyalásra visszaküldött egészségbiztosítási törvény kapcsán került szóba. Az elnök hozzátette: szakmai beszélgetésekben már felvetődött az AB eljárásának lehetősége. Konkrétan azonban csak akkor tudnak állást foglalni, ha egy ilyen ügy eléjük kerül.