Hiába a lakossági áldozatvállalás?

Elsősorban a magyar gazdaságban tapasztalható bizonytalanság és kiszámíthatatlanság növeli annak kockázatát, hogy drágább kamatfelárakkal juthatunk kölcsönökhöz külföldi befektetőktől – állapítja meg a svájci UBS bank legfrissebb elemzése. Szakértők szerint mivel az amerikai jelzálogpiaci értékpapírokból hazánkban szinte egyáltalán nem vásároltak, ezért az ország kitettsége egyértelműen a gyenge gazdasági mutatóknak köszönhető.

Azok az országok, illetve azok az adósok, amelyek külső forrásokból finanszírozzák a gazdasági fejlődést, most vagy nem kapnak finanszírozást, vagy csak lényegesen drágább kamatok mellett – jelentette ki Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a köztelevízió tegnap reggeli adásában. Erdei szerint ez a probléma közvetlenül is érintheti a magyar vállalkozókat és a lakosságot, mert „a pénz megdrágult, az eddigi források csak drágábban lesznek elérhetők”. Erdei ugyanakkor kiemelte: bár csak nagyobb felárral tudunk hiteleket felvenni, a bankoknak fizetendő törlesztőrészletek emelkedésével mind devizában, mind forintban „az elviselhetőség mértékéig kell csak számolni”.
A hitelek árának növekedésével kapcsolatban szakértők kiemelik, hogy az országnak nyújtott külföldi kölcsönök adóskockázati mutatója (CDS), vagyis a nem fizetési kockázat lehetőségét fedező költségek jelentősen megemelkedtek. Ilyen mértékű növekedés utoljára 2006 nyarán volt tapasztalható, a Gyurcsány-csomag bejelentését követően. A portfolio.hu elemzői szerint meglepően nagy a magyar állam nem fizetési kockázata, amely a külső világgazdasági okokon kívül egyértelműen a kedvezőtlen hazai vállalati, illetve állami hitelpiaci megítélésnek tudható be. A külföldi pénzpiacokon ugyanis óriási bizalmatlanság alakult ki a hitelválság következtében, és a befektetők most világszerte újraárazzák az egyes országok kockázatait. A csökkenő kockázatvállalási hajlandóság miatt most nagyon sokan a biztosabbnak tekintett befektetések felé fordultak, ami összességében kedvezőtlenül érintheti hazánkat is. A Calyon bank elemzése szerint például a forint „erősen ki van téve a globális kockázatvállalás ingadozásának: a pénzintézet szakértői szerint a forint a gyenge magyar makrogazdasági alapok miatt is „szenved”.
A piacokat jellemző abszolút bizonytalanság és bizalmatlanság miatt a svájci UBS bank is újraértékelte a különböző országok gazdaságait: a legkedvezőbbek között Oroszország és Lengyelország szerepel, míg hazánkat lefelé minősítette a svájci befektetőház. A UBS stratégái alapvetően azokat a piacokat ajánlják befektetési célpontként, ahol viszonylag kedvező makrogazdasági környezetet lehet találni. Hazánk lefelé súlyozása felveti a kérdést, hogy a megszorítások és a lakosság áldozatvállalása hiábavaló volt-e egy olyan környezetben, ahol a nadrágszíjmeghúzás nem párosul kiszámítható és megbízható gazdaságpolitikával, amely a befektetőknél elsődlegesen számítana.
A bankok és a pénzpiacok a bizonytalanságtól talán még jobban tartanak, mint a biztos veszteségektől – fogalmazott lapunknak Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője, hangsúlyozva, hogy a kamatfelárak utóbbi időben bekövetkezett növekedése Magyarország esetében nem a rossz jelzálogpiaci részvények itthoni szétterítettségének, hanem sokkal inkább a magyar gazdasági bizonytalanságnak köszönhető. Blahó utalt arra is, hogy a hitelek megdrágulása az országba befektetni szándékozók megnövekedett kockázati kilátásait is tükrözik.
Emlékezetes: a makrogazdasági egyensúlytalanságokra és az árfolyamkockázatra hivatkozva rontotta le a Coface Hungary hitelbiztosító 2006-ban a magyar cégek fizetőképességét tükröző besorolását is. Ezzel hazánk kikerült a többek között Portugáliát, Csehországot és Észtországot is tartalmazó, A2-es rövid távú vevőkockázati besorolási körből, és A3-as besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy még éppen elfogadható szinten van a vállalati fizetésképtelenségi ügyek száma. Hazánk így egy csoportba került Szlovákiával, Lengyelországgal és Litvániával. A Standard & Poor’s Hitelminősítő ugyanakkor hazánkat Szlovákiánál rosszabb, BBB plusz kategóriában jegyzi.

IMF: Romló kilátások. Jelentősen rontott gazdasági kilátásain a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedd este kiadott előrejelzésében, amely a világgazdaság 4,1 százalékos fejlődésével számol. Három hónapja még 4,4 százalékot mutatott. A romlás elsősorban az Egyesült Államok várható teljesítménycsökkenésének tudható be: 2008-ra az IMF mindössze másfél százalékos GDP-növekedéssel kalkulál, bár ősszel még 2,2 százalékot jósolt. Kína esetében a tíz százalék körüli bővülés prognosztizálható, míg az afrikai országok esetében hétszázalékos lesz a növekedés. Az eurózóna kilátásai is romlottak: a meggyengült üzleti és fogyasztói bizalom miatt 1,6 százalékos élénkülést tart reálisnak a valutaalap. Kelet-Közép-Európára 4,6 százalékos fejlődést jósol a szervezet, hazánk ennek csak közel a felét lesz képes teljesíteni.