Politikai patthelyzet Prágában

Akárcsak öt éve, ismét belpolitikai feszültségektől terhes légkörben tart együttes ülést ma a cseh parlament két háza, hogy megválassza Csehország új köztársasági elnökét. Ketten versenyeznek a legmagasabb közjogi méltóságért: Václav Klaus eddigi államfő a Polgári Demokrata Párt (ODS) jelöltjeként és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) által támogatott, cseh és amerikai állampolgárságú Jan Svejnar közgazdászprofesszor.

(Prága)

Friss felmérések szerint a két jelölt esélye kiegyensúlyozottnak mondható, jóllehet, a Klausszal rokonszenvezők száma néhány százalékkal meghaladja ellenfele népszerűségét. Az utóbbi napokban mindkét jelölt a parlamenti pártok frakcióülésein tett kísérletet a képviselők, illetve szenátorok támogató voksainak elnyerésére.
Az államfőválasztás előtti parlamenti patthelyzet politikai elemzők szerint nemcsak súlyos kormányválságot, de alkotmányos krízist is előidézhet. A cseh politika számos szereplője úgy látja, a köztársaságielnök-választás méltósága forog kockán. A választási csatározások legutolsó szakaszában drámai fejlemények tették eseménydússá a politikai küzdőteret. Oknyomozó újságírók kiderítették, hogy Klaus kancelláriavezetője a napokban titokban találkozott a Paroubek-vezetéssel egyáltalában nem rokonszenvező Milos Zeman szociáldemokrata expártelnök mind máig nagy befolyású főtanácsadójával, aki nyíltan Klaus mellett agitál a szocdem képviselők körében.
Tovább bonyolódott az amúgy is kusza helyzetkép attól, hogy a koalíciós Zöldek Pártja az államfőválasztás titkos vagy nyilvános módjának kérdésében megváltoztatta álláspontját, és a nyilvános szavazás mellett döntött.
Ezzel a zöldek felsorakoztak a szociáldemokraták, a koalíciós kereszténydemokraták (KDU– CSL), s valószínűleg a kommunisták mellé. Közben a képviselőház szervezőbizottsága is a nyilvános szavazás mellett döntött. A szenátus, amelyben az ODS van többségben, a titkos szavazás mellett kötelezte el magát. Mivel sem a szociáldemokraták, sem az ODS – legalábbis eddig – nem kíván változtatni álláspontján, felértékelődik a kommunista párt képviselőházi frakciójának szerepe. Ugyanis a huszonhat tagú frakció voksolása döntően befolyásolhatja mind a választási módról való döntést, mint magának az államfőválasztásnak a kimenetelét.
Ha első nekifutásra sem választanak államfőt, akkor tíz nap múlva tartanák a következő voksolást. Miloslav Vlcek házelnök szerint megtörténhet, hogy a sikertelen kísérletek következtében az alkotmánybíróság elé kerül az államfőválasztás kérdése. Václav Klaus úgy véli, a procedurális problémák miatt előfordulhat, hogy az első együttes ülésen nem is kerül sor szavazásra.
A szociáldemokrata pártból kivált és a koalíciót támogató két független képviselő bejelentette: Klausra adják szavazatukat. Voksuk, különösen egy esetleges harmadik fordulóban akár a választás végkimenetelét döntheti el.

Három forduló. A hatályos alkotmány értelmében a parlament két háza együttes ülésen választja meg a köztársasági elnököt, akinek megbízatása öt évre szól. Az államfőválasztást a képviselőház elnöke hívja össze, s az ő joga a dátum végleges meghatározása is. A választáskor három fordulóra van lehetőség. Az első két fordulóban külön-külön, míg a harmadikban már együtt szavaz az alsó- és a felsőház. Államfőjelölteket a parlamenti pártok képviselői és szenátorok jelölhetnek. Minden jelölt mögött legalább tíz honatyának kell állnia. (MTI)