Torkos csütörtök

Ma torkos csütörtök napját írjuk, de ezt így ne tessék egyik testamentumban se keresni, valami népi igyekezet hozta létre, hogy ellentételezze a már elkezdődött és még előttünk álló nagyböjtöt. Az egész lényege, hogy véget értek a farsangi vigalmak, a zenészek összecsomagoltak, itt a záróra, tegnap még hamvazószerda volt, a húsvétot előkészítő negyvennapos vezeklő és böjti időszak (nagyböjt) első napja. Egy nappal korábban húshagyókedd virradt ránk, akkor ért véget valójában a farsang, a vigasság, akkor másztunk ki az asztal alól. Az évezredes keresztény hagyomány szerint itt a nagyböjt ideje. Ma viszont, torkos csütörtökön sokan még egy nagyot esznek, isznak, csak hazataláljanak valahogyan estére.
Nem tudom, hogy a mai magyar gyakorlati politika hogyan építi be világnézetébe ezeket az elemeket. A torkos csütörtököt még valahogy megemésztik, ez nem nagy ügy, előző napon (hamvazószerda) elemzik a farsang során történt elemi károkat, megtört szívvel gondolnak a fájdalmas húshagyókeddre, azonkívül siratják a farsangot. De mi lesz ezután?
Lesz-e egyszer vége ennek a Gyurcsány-féle farsangnak? Az általuk elrendelt nagyböjt ugyanis már évek óta tart, egy teljes tömeg unja, elég volt ebből a sokszor negyven napos koplalásból. Békés nagyböjtöt szeretnénk jövőre, Gyurcsány jelenlétéhez nem ragaszkodunk, kifejezetten jól venné ki magát, ha a nemzetvezető venné a kalapját, és távozna. Nagyböjt van, a farsangnak vége, torkos csütörtök napján ez a szózat az ország népéhez, a szemetek, fületek legyen nyitva, itt mindennek üzenete van. A holnapi péntek reményében.