Újév Kínában és azon túl

A kínai időszámítás szerint a disznó évét hátrahagyva ma hivatalosan is átléptünk a patkány évébe. Ugyan 1912-ben Kínában is áttértek a Gergely-naptár szerinti időszámításra, a kínai újévet továbbra is ünneplik nemcsak a 1,3 milliárd lakosú ázsiai országban, hanem a világ számtalan pontján, ahol jelentős számú kínai él.

Aholdújév Kína legnagyobb ünnepe, amely olykor 15 napig is eltarthat. Szabó P. Sándor sinológus és a Keleti Nyelvek Iskolájának vezető tanára szerint ezt az időszakot a jin és a jang kettőssége jellemzi. Éppúgy hozzátartozik az ünnepléshez a családi környezetben eltöltött vacsora, madzsong játék, beszélgetések, mint az utcákon zajló hangos, lampionos felvonulások és a tűzijáték. Hangulatában közelebb áll az általunk ismert karácsonyhoz, mint az európai szilveszterhez. Népi hiedelmek szerint a tűzijátékok hangjukkal és fényükkel elijesztik a balszerencsét hozó démonokat, kevesen tudják azonban, hogy Kínában a kommunista párt az 1990-es évek során – arra hivatkozva, hogy túl zajosak, környezetszennyezőek és veszélyesek – számtalan városban teljesen betiltotta a tűzijátékokkal való ünneplést. Mivel sokan a rendelet ellenére sem voltak hajlandók lemondani a durrogtatásról, 2005-ben a tilalmat 106 városban, többek között Pekingben hivatalosan is feloldották. A világszerte használt tűzijátékok 75 százaléka Kínában készül. Minden évben számtalan balesetet okoz, hogy ezeknek csaknem negyven százaléka nem felel meg a biztonsági előírásoknak.
Az ázsiai országban hetek óta tomboló hóvihar miatt az idén lezárt repülőterek, közutak és vasútvonalak nehezítik meg a hazalátogatók, elsősorban a vidékről a városokba igyekvő mezőgazdasági munkások útját. Hongkongban a 630 ezer frissen érkező látogató miatt már most több a turisták száma, mint Londonban vagy New Yorkban. Számítások szerint jelenleg a 6,9 millió lakosú városban minden helybelire négy turista jut.
A közelgő olimpia fényében Ázsiától távolabb, a Brit-szigeteken is fokozott hangsúlyt kap az idén a kínai újév, Peking után ugyanis London rendezheti majd meg a 2012-es játékokat. A közelmúltban tett pekingi látogatása során Gordon Brown brit kormányfőt kínai kollégája, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) személyesen hívta meg a játékok nyitóceremóniájára. Londonban minden évben központi ünnepséget szerveznek a kínai újév alkalmából, az idén ráadásul erre egy hat hónapos China Now kulturális fesztivál részeként rendezik meg. A szervezők bíznak benne, hogy a korábbi években 600 ezer főnél is nagyobb közönséget vonzó esemény ismét elnyeri az Ázsián kívüli legnagyobb újévi ünnepség címet. London százezer főt meghaladó kínai lakossága a város egyik legrégebbi közössége, betelepülésük egészen az 1880-as évekig vezethető vissza. Amerikában a legnagyobb rendezvényeket Los Angelesben, New Yorkban és San Franciscóban tartják meg. Ez utóbbiban számítások szerint a teljes lakosság mintegy húsz százaléka (megközelítőleg 150 ezer fő) kínai származású.
Az, hogy a patkány évébe léptünk egyesek számára első hallásra kevésbé tűnhet biztatónak, hiszen nálunk a rágcsálót elsősorban a pestisjárványok elterjedésében játszott szerepe miatt sohasem tartották szeretetre méltó állatnak. A kínai horoszkóp szerint minden ember rendelkezik a születésének évében uralkodó állat jegyeivel. Európai szemmel azonban meglepőnek találhatjuk, hogy a patkány évében születettekre a kreativitás, a jó humor, a hűségesség és a törekvő jellem épp annyira jellemző, mint a hiúság és lobbanékonyság. Teljesen eltérő a patkányok megítélése keleten és nyugaton – meséli Mireisz László, a Tan Kapuja buddhista egyház vezetője. A keleti kultúrkörben ezek az állatok a betegség helyett főként a gazdagság és a jó szerencse hordozói. A hindu vallásban egyenesen szent állatokként tisztelik őket. Ganésa, a tudás és jó szerencse elefántfejű istene például kísérőtársának választotta a patkányt, mivel a rágcsáló, legyen szó akár fáról, fémről vagy a modern betonról, áttudja magát rágni minden akadályon. Képes három napon keresztül folyamatosan úszni, másfél méter magasra ugrani, akár 60-70 utódot is világra hozni egyetlen év alatt, és ellenálló a radioaktivitással szemben. A kínaiak szerint valahányszor úgy halljuk, hogy egy patkány rágcsál, valójában pénzt számol.