Virágzik a román gyermekkereskedelem

(Kolozsvár)

Románia a gyermekkereskedelem szempontjából a nyugat-európai felvevőpiac egyik fő ellátójának számít, évente több száz kiskorút adnak el külföldre – derült ki nemrégiben a brit The Sun napilap riportjából. Feltehető, hogy a Blaha Lujza téren késelő, emiatt Magyarországról hazaküldött gyergyószentmiklósi 12 éves G. Istvánt – becenevén Mauglit – is gyermekkereskedők juttatták Budapestre. A londoni újságírók felkeresték a kelet-romániai Tandarei városát, innen származik ugyanis az a huszonöt roma személy, akit gyermekkereskedelem miatt január végén őrizetbe vett a brit rendőrség. Angliában 2007 januárjától megsokszorozódott a román állampolgárok által elkövetett bűncselekmények száma, azóta ugyanis a románok vízum nélkül utazhatnak. A dobrudzsai bűnbanda tagjai szinte kivétel nélkül szociális segélyben részesültek Nagy-Britanniában, az általuk „exportált” kiskorúakat ugyanakkor koldulásra, zsebtolvajlásra kényszerítették. A bevételt hazaküldték, amelyből az otthoni rokonság villákat épített, luxusautókat vásárolt. Vasile Sava, a tizenkét- ezres kisváros polgármestere szerint több mint háromszáz tandarei roma telepedett meg Angliában, számuk pedig csak nőni fog. Miközben az elöljáró titkon örül is honfitársai elvándorlásának, hiszen azóta a településen huszonöt százalékkal csökkent a bűnelkövetés aránya, a helyi iskola vezetősége aggódva számolt be arról, hogy az elmúlt év során több mint százötven kisdiák eltűnt a nyilvántartásból – azaz külföldön koldulnak.
*
Mindezzel tisztában vannak a román hatóságok is, amelyek azonban sok esetben képtelenek megakadályozni a gyermekkivitelt, mivel a kiskorúakat szüleik vagy a közjegyző által hitelesített szülői felhatalmazást meglobogtató kereskedők viszik át a határon. A bukaresti kormány hatáskörében működő, az emberkereskedelem megelőzését célzó román hatóság adatai szerint 2007 első tíz hónapjában 1500 felnőtt és 250 kiskorú vált emberkereskedők áldozatává. A gyermekek többségét szexuálisan zsákmányolják ki, vagyis pedofilok markába kerülnek, a többieket lopásra, betörésre, koldulásra, kényszermunkára küldik.
Szakértők szerint azonban a statisztikai adatok csak a jéghegy csúcsát mutatják, hiszen a gyermekkereskedelmi ügyekben olykor maguk a szülők is cinkosok, így több esetben nem érkezik hivatalos bejelentés a hatóságokhoz. Az elmúlt időszakban a nyugat-európai államokban számtalan esetet tárt fel a rendőrség, amelynek során román állampolgárok néhány ezer euróért megpróbálták eladni saját gyermeküket. Különben a romániai gyermekkereskedelem számára a kilencvenes évek végéig a nemzetközi örökbefogadások nyújtottak törvényes köntösbe bújtatott keretet, és persze áldozatokat.
Az 1989-es rendszerváltás után ezen az úton árvaházi vagy nehéz anyagi körülmények között élő családokból származó kiskorúak ezrei jutottak ki külföldre, és kerültek sok esetben prostitúciós hálózatokba vagy szervkereskedők karmai közé. A jelenség miatt Bukarest rendszeresen figyelmeztetést kapott az Európai Uniótól, ennek megfelelően a román hatóságok 2001-ben felfüggesztették a külföldi örökbefogadást. Időközben a román kormány stratégiát is kidolgozott az emberkereskedelem megakadályozása végett, a kiskorúak elleni bűncselekmények, erőszakos cselekedetek bejelentése céljából pedig zöldszám létesült, ahová tavaly ötezer hívás futott be gyerekek különböző módon történt zaklatásáról.
Mint arról már beszámoltunk, a magyar hatóságok által januárban a Blaha Lujza téri késelés miatt hazatoloncolt, 12 éves gyergyószentmiklósi fiú édesapja szerint fia tavaly márciusban gyermekkereskedők segítségével juthatott ki Budapestre. A jelenleg egy csíkszeredai gyermeknevelési intézetben, testőrök által felügyelt G. István sorsáról hamarosan a román bíróság dönti el, hogy a gyermekjogvédelmi hatóság javaslatára a családjához kerül vissza, vagy kiskorú bűnözőket foglalkoztató speciális tanintézetben helyezik el.