Zsidó kárpótlás: új fejezet

A magyar kormány decemberben átutalt 2,3 milliárd forint kártalanítást a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) számlájára. Az összeg előleg, a kormány ugyanis további tételekkel adósa a zsidó kártalanításokat kezelő szervezetnek.

Október végén határozott a kormány arról, hogy vegyes bizottságot hoz létre a magyar állam és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közötti kártalanítási tárgyalások folytatására. A kabinet és a Mazsihisz megbízottai ezt követően szerződést írtak alá, de nem a végérvényes összegről, hanem az állam által előlegként átutalandó kártalanításról. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke azt mondta: a kormány vállalta, hogy öt év alatt 21 millió dollárnak megfelelő öszszeget fizet előlegként. Az első három évre szóló 12,6 millió dollárnak megfelelő 2,3 milliárd forint decemberben megérkezett a zsidó kárpótlási vagyont kezelő Mazsöknek a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. Feldmájer szerint a további előleg kifizetése a következő két évben válik esedékessé. Szerinte a pénzt a holokauszttúlélők támogatására fordítják. Feldmájer közölte, a kártalanítást a párizsi békeszerződés alapján elfogadott 1947. évi 25. törvény, az Alkotmánybíróság 1993. évi határozata és az 1997. évi 10. törvény alapozza meg. Mint mondta, a kormány a Horn-kabinet idején csak részben adott kártalanítást azokért a zsidó vagyoni javakért, amelyek a holokauszt után uratlanná váltak, mert a vészkorszak idején elpusztított embereknek nem volt hozzátartozójuk. Az Antall-kormány idején tehát senki nem élhetett kárpótlási igénnyel. Az értékeket a magyar állam örökölhette. A Horn-kabinet részleges kárpótlásként hét ingatlant és négymilliárd forint értékű kárpótlási jegyet adott az uratlan vagyonért, utóbbi tételt életjáradékra változtatták át, és szétosztották 20 ezer holokauszttúlélő között.
A Mazsihisz elnöke közölte: a kárpótlások további összegeit a zsidó élet fellendítésére szeretnék fordítani, hogy nagyjából olyan helyzetet teremtsenek, amilyen az 1940 előtti időkben jellemző volt. Vagyis az iskolai oktatást, a szabadidő kulturált eltöltését támogatnák, például biciklitúrák szervezését tennék lehetővé. Hozzátette: a tárgyalásokat a vegyes bizottságban folytatják, a megállapodást véglegessé teszik. Az előlegről szóló szerződést Hiller István oktatási miniszter írta alá, ám a konszenzus létrejötte nem az ő személyén múlt. A mindenkori kormányfő dönti el, miként alakuljanak a folyamatok – fogalmazott az elnök.

Alkotmánysértő mulasztás. A T. Ház máig nem alkotta meg azt a törvényt, amely alapján a magyar államnak kárpótolnia kellene a Felvidékről kitelepített hajdani magyar állampolgárokat. Az alkotmányellenes mulasztás 1997 óta áll fenn.